Dobó István Vármúzeum

HU / EN

Mikófalvi passió a „magyar Oberammergau”

Az első világháború és a trianoni határok lezárása után, a nehéz megpróbáltatások hatására, Mikófalván 1922-ben, az oberammergaui passió mintájára, a falubeliek szereplésével létrehozták a több ezer néző által ünnepelt mikófalvi passiójátékot.

„A víz szalad, de a kő marad” – A kőbe vésett felirat, amely látta az 1552-es ostromot. Oláh Miklós kőtáblája.

1548-at írunk. Az egri vár hat évig volt Perényi Miklós főúr kezén, aki a török veszedelmet felismerve erődítésekkel látta el az ágyútűzzel szemben elavult egykori püspökvárat. Ferdinánd magyar király Oláh Miklóst nevezi ki az egykor szebb napokat látott, s fénykorában az ország leggazdagabb püspöksége élére. Személyében olyan humanista, világlátott ember kerül a püspöki székbe, aki immár két éve az uralkodó kancelláriáját vezeti, szabadidejében pedig olyan klasszikus latin mestereket olvas, mint Cicero, Seneca, Horatius, Sallustius, Plinius és Seneca. Mindeközben Erasmussal, a kor talán legnagyobb humanista gondolkodójával levelez.

Boldog a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

„A boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, az Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptember 15-én a Kulturális Örökség Napjai 2023 nyitó rendezvényén Budapesten, az Új Városháza tanácstermében.

Székelyudvarhelyig utazott a Schreiber- és Rigler-féle papírszínház a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

Július 17-től ismét vándorútra kelt a Dobó István Vármúzeum Schreiber- és Rigler-féle papírszínháza, az úti cél Udvarhelyszék központja, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeuma volt, ahol szeptember 24-ig látogatható a kiállítás.

„Kossuth-bankók” a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében

1848–49 folyamán, Magyarországon önálló papírpénz-kibocsátásra került sor, mely pénzeket az utókor a „Kossuth-bankó” néven ismeri. Ebben az írásban, március 15. alkalmából, az 1848–49-es időszak pénzeinek történetét tekintjük át.

A Nyár és a Tél allegóriái

Valamennyi kultúra – ilyen-olyan módon és okból – szimbolikus kódokkal ruházta fel a nőket. Múzeumunk 1976-ban vásárolt meg egri tulajdonosától egy 19. századi magyar festő által készített biedermeier párképet, melyek első látásra fiatal, bájos, naiv női portréknak tűnnek. Pedig többek ennél ezek az egyediség nélküli arcok; mélyebb értelmet magukba rejtve elvont fogalmak, láthatatlan szellemi valóságok kifejezői. Jelesül a Nyár és a Tél allegorikus ábrázolásai.

HÁROM ÉS FÉL NAP

Petőfi Sándor 1844 februári látogatása Egerben

Borotválós asszonyfarsang pampuskával

Jellegzetes formája a farsangi télűző falufeljáró menetnek a parádsasvári borotválós asszonyfarsang. A férfiaknak öltözött asszonyokból álló maskarás menet végigjárta a falu utcáit - az üveggyár részlegeit - és jelképesen megborotválták a férfiakat, fizetségként lisztet, tojást, élesztőt, zsírt, cukrot és pénzt kaptak, melyből az esti bálra olykor 300-400 darab pampuskát sütöttek, amit mulatozás közben rumos teával elfogyasztottak.

A palota udvar titkai

Hogyan zajlik egy városi feltárás a belváros szívében?

Lovassír, kelta érmék, urnák, pattintott kövek

Beszámoló a nagygombosi többkorszakos ásatásról.

Ez az oldal cookie-kat ("süti") használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.