Boldog a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén
„A boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, az Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptember 15-én a Kulturális Örökség Napjai 2023 nyitó rendezvényén Budapesten, az Új Városháza tanácstermében.
A hagyományőrző csoport lakodalmi bemutatóján a generációkon keresztül öröklődő színpompás boldogi viselet, a cifrázott menyasszonykalács és a nagyrózsa sütemény is bemutatásra került. A mai napig tovább élnek a lakodalom egykori rituális mozzanatai: a hérész menet, de jelentős szerepe van a vőfélyeknek, a jellegzetes táncoknak, ételeknek. Számos helyi lakos tevékenysége, az Ujváry Ferenc Alapítvány, a hagyományőrző csoport és a tájház gondnokának munkája járul hozzá a helyi hagyományok megőrzéséhez, éltetéséhez és átadásához. „A boldogi lakodalom” a település közösségi életének szerves része; továbbéltetése példaértékű.
A budapesti ünnepségen további új örökségelemeket is kihirdettek, így a Nemzeti Jegyzékre került Szent Márton tisztelete, A deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya és A Szent Vér hagyománya Bátán. A jó megőrzési gyakorlatok regisztere is bővült egy új elemmel, mely a helyi kulturális örökség megőrzésének közösségi modellje a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség keretében.
Heves vármegyéből ezentúl már három örökségelem része a Nemzeti Jegyzéknek: 2014-től Az egri fertálymesterség élő hagyománya, 2016-tól A remélés-alakoskodó, farsangi szokás Novajon és 2023-tól A lakodalom élő hagyománya Boldogon: viselet, népdal, tánc, lakodalmi sütemények.
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, védelme. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi. Immár 52-re növekedett a szellemi örökségüket megőrizni kívánó közösségek száma. A szellemi kulturális örökségek teljes listája a szellemikulturalisorokseg.hu oldalon tekinthető meg.
A boldogi lakodalomról Máig élő hagyományok – A boldogi lakodalom címmel a Múzeumok Őszi Fesztiválján, november 8-án 17.00 órától a Dobó István Vármúzeum Dobó-bástyájában boldogi vendégeinkkel beszélgetünk, fotó és filmvetítés és a jellegzetes lakodalmi sütemény, a boldogi nagyrózsa kóstolása közben.
Császi Irén
etnográfus-főmuzeológus
