Múzeumpedagógiai foglalkozások óvodásoknak

2021. 01. 11.

Múzeumpedagógiai kínálatunk óvodásoknak

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUSOK!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:

Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze. 

Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.

Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

06 30/815-0963, vagy 36/312-744/105-ös mellék, vagy keressen minket e-mailben: muzeumpedagogia@egrivar.hu

Kollégáink munkanapokon, 8.00-tól 16.00 óráig fogadják hívását!

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 600 Ft/fő.

A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása! (Kedvezményes jegy: 6-26 év közöttieknek 1000 Ft)!

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak - Iskoláknak - Időpont kérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kezdési időpont a foglalkozás kezdetét, nem pedig a múzeumba való megérkezés időpontját jelenti! Számítsanak arra, hogy a pénztáraknál olykor sorban állás lehetséges! Késés esetén a foglalkozás időtartama csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy – a bejelentkezett csoportok létszámától és beosztásától függően – a foglalkozást nem áll módunkban megtartani! Kérjük, hogy a késésről telefonon értesítse kollégánkat!

Kérjük, hogy a jelentkezési lapot hozza magával!

 

 

ÍGY ÉLTEK…

 

„Enyém a vár!”
Játsszunk „várast”!
A foglalkozás bevezető részében arra keressük a választ, hogy mikortól, és miért építettek várakat? Milyen anyagból készültek, melyek a legfontosabb építészeti elemek? Az ezt követő várséta során megismerkedünk az Egri várral, annak jellegzetes elemeivel, épületeivel. A gyerekek minden egyes helyszínen játékos ügyességi feladatot oldanak meg.

 

„Inkább kevés oroszlán…”
Játék a kazamatában
A foglalkozás helyszíne a megújult Kazamata, ahol rövid, a várakról szóló bevezető beszélgetés után az óvodások egy sétát tesznek. A gyerekek a kezükben egy kép részletét (puzzle-darab) tartják, amely a kiállításban látható tárgyról készült. A darabok különböző formájúak (háromszög, négyzet, kör stb.) A séta során fel kell ismerniük, hogy melyik műtárgyról készült az adott puzzle-darab. Ezt követően a darabot be kell illeszteni a teljes képbe. A játék könnyítéseként az első darabot mindig az óvó néni kapja. A kirakós játék után mini vitézi próbát tesznek, amely során a gyakorlatban kipróbáljuk, rögzítjük az elhangzottakat: mocsárjárón egyensúlyoznak, borsót visznek dobon, és a „settenkedő” pályán hangtalanul közlekednek. Az ügyességi feladatok teljesítése után névre szóló vitézi oklevelet kapnak.

 

Műtárgy-lesen
Játék Az egri vár története című kiállításban
Az egri vár története című kiállítást úgy mutatjuk be, hogy minden teremben egy-egy játékot játszunk – az 5 érzékszerv segítségével.
1. terem: a bevezetőben megbeszéljük, hogy miért vannak a kiállítások és miért vannak vitrinben a műtárgyak.
2. terem: a mesterségekkel, mesteremberekkel ismerkedünk képes kártyák segítségével.
3. terem: válogatós játékot játszunk. Műtárgyak és mai használati tárgyak anyagait hasonlítjuk össze.
4. terem: a magyar és a török vitézek ruházatát mutatjuk be úgy, hogy két kisfiút felöltöztetünk korabeli ruhákba.
5. terem: életfa-puzzle játékot játszunk.
6. terem: párosító kártyajáték (tárgyak képe és árnyéka) segíti az új ismeretek megszerzését.
7. terem: fűszer- és gyógynövényekkel ismertetjük meg az óvodásokat illatok és a növényekről készült képek segítségével.
Az utolsó teremben egy tapintós játékot játszunk. A gyerekek úgy nyúlnak be egy ládába, hogy nem látnak bele. Tapintás alapján kell megnevezni a tárgyat. A foglalkozásról minden gyermek egy emlékérmével térhet haza.

 

„Pont, pont, vesszőcske…”
Kirándulás a török korban
Ezen a foglalkozáson a török korral ismerkedünk meg játékos formában – mondóka, ének, mese segítségével. Egy kis bevezető beszélgetés után mondókázva, együtt rajzoljuk meg a török basát, akinek számos tulajdonságát sorra vesszük és megbeszéljük. Ezt követően „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című bábjátékot nézhetik meg a gyerekek. Az előadás után Az egri vár története című kiállításban a török termet mutatjuk be, ahol illatfelismeréses játék közben vesszük sorra a legjellegzetesebb fűszereket és növényeket, amikkel ebben a korban ismerkedtek meg a magyarok. Az egyik óvodás kisfiút beöltöztetjük töröknek, miközben beszélgetünk a ruhadarabokról és azok funkcióiról. Visszatérve a foglalkoztató terembe, minden gyerek elkészít egy török szultánt - előre kivágott filc darabkákból -, amit haza vihet emlékül.

 

Keresem, kutatom…
Régészet
A régészeti foglalkozást a történeti kiállításban kezdjük, ahol rövid sétát teszünk. Beszélgetünk a múzeumról és a kiállításról, arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a tárgyak a vitrinekbe, ki a régész, mivel foglalkozik? Egy nagy kosárból kiválogatjuk a kiállításban is szereplő tárgyak másolatait anyagaik alapján. Külön vesszük az oda nem való, a mai, modern kor műanyag tárgyait. A foglalkoztató teremben egy rövid kisfilmet nézünk meg egy ásatásról, ahol „élőben” láthatják a régészek munkáját. Lesétálva a régészeti homokozóhoz, a gyerekek párokban, a saját kijelölt területükön régészkednek. Egy talpas tál darabkáit és emlékérmet találnak, amit megtisztogatnak, és egy tálat - párban - a teremben össze is ragaszthatnak. A kerámiaérmet bőrszíjra fűzve hazavihetik emlékbe.

 

Beszédes népviselet
Az egri népviselet
Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.

 

Cséklye, bakszekér, zúgattyú
Népi játékok a Palócföldről
Észak-Magyarország népi kultúrájának játékszereit és a gyermekfolklór gazdag változatait ismerhetik meg a gyermekek. Bepillantást nyerhetnek a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba. A lányok a babák öltöztetésének rendjét, a miniatűr háztartási eszközöket, a fiúk a kicsinyített munkaeszközöket vehetik kézbe. Bemutatjuk mire való a járom, a bakszekér, a csontcsikó és a dióhéj csattogó. A foglakozás végén zúgattyút készítünk és megtanuljuk a mancsozást, a „cséklyézést”, azaz a gólyalábazást.

 

Réce ruca vadliba
A paraszti konyha tárgyi világa
A foglalkozás során a palóc vidék konyhájának tárgyi világát mutatjuk be. Megismerhetik a lakodalom szokásrendjét, az egykoron készült ételeket, kalácsokat, összeállíthatják az ünnepi vacsora menüsorát. Viseletbe öltözve eljátszhatják a kásapénz szedését és a vőfély segítségével felelevenítjük az ételt beköszöntő verseket. A foglalkozáson lehetővé tesszük, hogy kézbe vehessék a régen használt tárgyakat.

 

”Bóbita, Bóbita épít…”
Ismerkedés a várral
Egy, a mai Egri várat ábrázoló makettet körbejárunk, „madártávlatból” alaposan megfigyelünk, majd összehasonlítjuk az 1552-es egri vár képével. Ezt követően vársétát teszünk, amely során megismerkedhetnek a gyerekek a várral, annak részeivel, épületeivel. Visszatérve a terembe kirakósat játszunk. A Hogyan lehet várakat rajzolni? című Gárdonyi-elbeszélés meghallgatása után a gyerekek elkészítik az író által kigondolt, különleges eljárással saját várukat tus és rongy felhasználásával

 

Vetélkedő
Társasjáték
Ez a társasjáték akkor igényelhető, ha a gyerekek részt vettek a ”Bóbita, Bóbita épít…”, az „Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!”, a Nagyapó tréfái, valamint a „Pont, pont, vesszőcske…” című programokon. A vetélkedő során az előbbiekben elhangzott ismeretek és játékok felidézésével versenghetnek és szórakozhatnak a kis csapatok. A várat ábrázoló nagy játékmezőn szín-dobókockával haladunk, és az egyes állomásokra érve együttesen oldják meg, végzik el az adott feladatot a csapatok tagjai. Az a csapat győz, akinek a bábuja leghamarabb viszi célba a titkos borítékot az üzenettel.

 

APRÓDISKOLA

  

„Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!”
Apródiskola
A katonák – így a végvári katonák is – éveken át tartó kiképzésük során váltak alkalmassá feladatukra. Az Apródiskolában a gyerekek is képzeletbeli vitézekké válhatnak, ha végrehajtják az öt állomás játékos, ügyességi feladatait. (Settenkedő, dobon borsó, célba dobó, mocsárjáró, ágyúgolyó gurítás) A próbák teljesítését a Vándorkönyvükben pecséttel igazoljuk. A sikeres próbatétel jutalma egy oklevél.

 

GÁRDONYI KÖZELÉBEN

  

Szüleim gyémántja voltam
Kirándulás Gárdonyi mesevilágában
Az óra első felében Gárdonyi Géza házába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az író életéről, munkásságáról kapnak ismeretet a gyerekek. Visszatérve a várba a „Mióta haragszik a kutya a macskára?” című bábjátékot nézik meg.
A mese után könyvjelzőt készíthetnek.

 

Gárdonyi meséi
Állatmesék szereplői
A meseíró Gárdonyi Gézát szeretnénk bemutatni a gyerekeknek egy-egy választott történeten keresztül. A foglalkozáson a szereplők kerülnek figyelmünk középpontjába. Megbeszéljük, mi jellemzi őket, milyen tulajdonságaikkal találkozhattunk. Miután megismerkedtünk velük, mindenki elkészítheti kedvenc mesehősét agyagból és textilből.

 

Nagyapó tréfái
Gárdonyi Géza élete és meséi
Az óra első felében Gárdonyi Géza Bolond Istók utazása című meséjét hallgatják meg, és a mesével együtt élve utánzósat játszanak a gyerekek, majd az író egykori otthonába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az életéről, munkásságáról kapnak fontosabb információkat. A foglalkoztató terembe visszatérve könyvjelzőt készíthetnek.

 

VÁRMŰHELY

 

„Csicsogtatom, söndörgetem…”
A nemezelés titkai
A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. A beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket: tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

 

A címerkép festő
Pajzsdíszítés
A pajzsot a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozáson megismerkedünk kialakulásával, történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket, külön figyelmet fordítva az Egerben fontos szerepet játszó történelmi személyek címerábrázolásaira. Ezt követően mindenki megtervezheti, majd megfestheti a saját címerképét egy pajzsra a heraldika szabályait figyelembe véve.

 

„Mi kerül a vászonra?- Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés
A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével a gyerekek terítőt készíthetnek.

 

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás
Az egyik legősibb világítási fajta a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamtatát.

HATVAN HATÁS - A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM 60 ÉVE

Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó múzeumi óra.

 

Hatvan hatás
Múzeumi óra
A foglalkozás során a gyerekek műtárgymásolatokat kapnak a kezükbe, melynek megfejthetik történetét. Az egyéni módon konstruált emlékek közül kiválogatjuk azokat az információkat, melyek egy múzeumban őrzött tárgy történetét jelenthetik. Az öt gyűjteményi egységéből bemutatott tárgyak együttese elvezeti őket a nagybetűs történelemig. Ezáltal megismerhetik, hogy a személyes élmények, tapasztalatok hogyan hagyományozódhatnak át a jövő számára. Célunk, hogy eljussunk a tárgy egyedi történetéhez a diákokkal, mely egyben felvázolja számukra a múzeumban őrzött műtárgyak jelenkori forrásértékét, annak sokszínűségét úgy, hogy visszakapcsoljuk a személyes történethez. Bízunk benne, hogy a tárlat megismerését követően a bemutatott múzeumi műtárgyak jelentősége egy újfajta tudásanyagot biztosít az érdeklődő diákok felé. Értelmezhetővé válik mit és miért őrzünk meg.
Ára: 300 Ft/ fő
Előzetes bejelentkezés: 36/310-159 Földi Viktória
Tantárgy
történelem, magyar nyelv és irodalom