Múzeumpedagógiai foglalkozások óvodásoknak

Múzeumpedagógiai kínálatunk óvodásoknak

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUSOK!

Figyelem!

2024. június 5-6-7-én, 11-12-13-14-én, 18-20-21-én foglalkozásaink teltházasak, NEM tudunk több csoportot fogadni!

Megértésüket köszönjük!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:

A Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze.

Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.

Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

+36 30 815 0963, vagy +36 36 310 159, vagy keressen minket e-mailben: muzeumpedagogia@egrivar.hu

Kollégáink munkanapokon, 8.00-tól 16.00 óráig fogadják hívását!

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 1000 Ft/fő.

A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása! (Kedvezményes belépőjegy 6-26 év közöttieknek: Múzeumi belépőjegy 2000 Ft)!

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak - Iskoláknak - Időpont kérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kezdési időpont a foglalkozás kezdetét, nem pedig a múzeumba való megérkezés időpontját jelenti! Számítsanak arra, hogy a pénztáraknál olykor sorban állás lehetséges! Késés esetén a foglalkozás időtartama csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy – a bejelentkezett csoportok létszámától és beosztásától függően – a foglalkozást nem áll módunkban megtartani! Kérjük, hogy a késésről telefonon értesítse kollégánkat!

Kérjük, hogy a jelentkezési lapot hozza magával!

Ugri és Bugri, a két mókustestvér

MeseJáték a Gárdonyi-kertben

A foglalkozás első felében Gárdonyi Géza otthonával ismerkedünk. Ezt követően a Gárdonyi-kuckóban meghallgatjuk az író meséjét a két mókustestvérről, Ugriról és Bugriról, megismerkedünk a mese szereplőivel, beszélgetünk a történet legfontosabb üzeneteiről. A Gárdonyi-kertben odút keresünk Ugrinak és Bugrinak, miközben felfedezzük a mese hőseinek lehetséges otthonait, különösen figyelve az adott évszak jellemzőire. A foglalkozás végén könyvjelzőt színezünk a két mókus képével és kedvenc eledelükkel. Ha marad kedv és idő, a végén újabb mesére hivatalosak a gyerekek a mesesarokba.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert

Időtartam: 90 perc

Évszakok a Gárdonyi-házban

A foglalkozás során Gárdonyi otthonában teszünk látogatást, ahol az író hétköznapjairól szólnak a történetek: mivel foglalkozott, hogyan teltek napjai, milyen műveket ihlettek az évszakok, a természet? Ezt követően a mesesarokban meghallgatjuk egyik legszebb történetét.

A cinege című mese hőse két kislány és egy, a téli hideg elől megmentett énekesmadár. Hogyan töltik a telet a szobában, miként gondoskodik a két gyermek a védtelen kis állatról, és mi történik, amikor kitavaszodik?

Egy sétán megismerkedünk az író kertjével és felfedezzük az aktuális évszak színeit, illatait.

A foglalkozás végén papírból mozaikképet készítünk a mese hőséről és játszunk a Gárdonyi-kuckóban.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert

Időtartam: 90 perc

Szüleim gyémántja voltam
Kirándulás Gárdonyi mesevilágában

Az óra első felében Gárdonyi Géza házába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az író életéről, munkásságáról kapnak ismeretet a gyerekek. Visszatérve a foglalkoztató terembe a „Mióta haragszik a kutya a macskára?” című bábjátékot nézik meg. A mese után könyvjelzőt készítenek, melyet elvihetnek magukkal emlékül.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert

Időtartam: 60 perc

ÍGY ÉLTEK…

„Inkább kevés oroszlán…”
Játék a kazamatában

A foglalkozás helyszíne a megújult Kazamata, ahol rövid, a várakról szóló bevezető beszélgetés után az óvodások egy sétát tesznek. A gyerekek a kezükben egy kép részletét (puzzle-darab) tartják, amely a kiállításban látható tárgyról készült. A darabok különböző formájúak (háromszög, négyzet, kör stb.) A séta során fel kell ismerniük, hogy melyik műtárgyról készült az adott puzzle-darab. Ezt követően a darabot be kell illeszteni a teljes képbe. A játék könnyítéseként az első darabot mindig az óvó néni kapja. A kirakós játék után mini vitézi próbát tesznek, amely során a gyakorlatban kipróbáljuk, rögzítjük az elhangzottakat: mocsárjárón egyensúlyoznak, borsót visznek dobon, és a „settenkedő” pályán hangtalanul közlekednek. Az ügyességi feladatok teljesítése után névre szóló vitézi oklevelet kapnak.

„Pont, pont, vesszőcske…”
Kirándulás a török korban

Ezen a foglalkozáson a török korral ismerkedünk meg játékos formában – mondóka, ének, mese segítségével. Egy kis bevezető beszélgetés után mondókázva, együtt rajzoljuk meg a török basát, akinek számos tulajdonságát sorra vesszük és megbeszéljük. Ezt követően „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című bábjátékot nézhetik meg a gyerekek. Az előadás után Az egri vár története című kiállításban a török termet mutatjuk be, ahol illatfelismeréses játék közben vesszük sorra a legjellegzetesebb fűszereket és növényeket, amikkel ebben a korban ismerkedtek meg a magyarok. Az egyik óvodás kisfiút beöltöztetjük töröknek, miközben beszélgetünk a ruhadarabokról és azok funkcióiról. Visszatérve a foglalkoztató terembe, minden gyerek elkészít egy török szultánt - előre kivágott filc darabkákból -, amit haza vihet emlékül.

”Bóbita, Bóbita épít…”

Ismerkedés a várral

A foglalkozás elején képek segítségével arról beszélgetünk, hogy mikortól, és miért építettek várakat. Milyen anyagból készültek, melyek a legfontosabb építészeti elemek? Egy, a mai Egri várat ábrázoló makettet körbejárunk, „madártávlatból” alaposan megfigyelünk, majd összehasonlítjuk az 1552-es egri vár képével. Ez után vársétára indulunk, mely során megismerkedünk az Egri várral, annak jellegzetes elemeivel, épületeivel. A gyerekek minden egyes helyszínen játékos ügyességi feladatot oldanak meg. A sikeres próbatétel után oklevelet kap a csoport, melyet elvihetnek magukkal emlékül.

Keresem, kutatom…
Régészet

A régészeti foglalkozást a történeti kiállításban kezdjük, ahol rövid sétát teszünk. Beszélgetünk a múzeumról és a kiállításról, arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a tárgyak a vitrinekbe, ki a régész, mivel foglalkozik? Egy nagy kosárból kiválogatjuk a kiállításban is szereplő tárgyak másolatait anyagaik alapján. Külön vesszük az oda nem való, a mai, modern kor műanyag tárgyait. A foglalkoztató teremben egy rövid kisfilmet nézünk meg egy ásatásról, ahol „élőben” láthatják a régészek munkáját. Lesétálva a régészeti homokozóhoz, a gyerekek párokban, a saját kijelölt területükön régészkednek. Egy talpas tál darabkáit és emlékérmet találnak, amit megtisztogatnak, és egy tálat - párban - a teremben össze is ragaszthatnak. A kerámiaérmet bőrszíjra fűzve hazavihetik emlékbe.

Beszédes népviselet
Az egri népviselet

Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.

Nagyapó tréfái

Gárdonyi Géza élete és meséi

Az óra első felében Gárdonyi Géza Bolond Istók utazása című meséjét hallgatják meg, és a mesével együtt élve utánzósat játszanak a gyerekek, majd az író egykori otthonába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az életéről, munkásságáról kapnak fontosabb információkat. A foglalkoztató terembe visszatérve könyvjelzőt készíthetnek.

VÁRMŰHELY

„Csicsogtatom, söndörgetem…”
A nemezelés titkai

A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. A beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket: tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

A címerkép festő
Pajzsdíszítés

A pajzsot a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozáson megismerkedünk kialakulásával, történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket, külön figyelmet fordítva az Egerben fontos szerepet játszó történelmi személyek címerábrázolásaira. Ezt követően mindenki megtervezheti, majd megfestheti a saját címerképét egy pajzsra a heraldika szabályait figyelembe véve.

„Mi kerül a vászonra?- Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés

A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével a gyerekek terítőt készíthetnek.

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás

Az egyik legősibb világítási fajta a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamtatát.