Múzeumpedagógiai kínálat felső tagozatos általános iskolásoknak

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUS!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:
A Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze. 

 

Az alábbi napokon már nem tudunk múzeumpedagógiai foglalkozásokra jelentkezéseket fogadni, minden időpont betelt!

Június.05, 10, 11, 12, 15, 16.

 

I. Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.
Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

+36 30 815 0963
+36 36 310 159

vagy keressen minket e-mailben:
muzeumpedagogia@egrivar.hu

Kollégáink munkanapokon, 10.00-tól 16.00 óráig fogadják hívását!

 

II. Jelentkezés menete

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak- Iskoláknak- Időpontkérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

 

III. Részvétel feltételei

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 1000 Ft/fő
A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása! 

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.
A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

 

IV. Fontos tudnivalók

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kezdési időpont a foglalkozás kezdetét, nem pedig a múzeumba való megérkezés időpontját jelenti!

Számítsanak arra, hogy a pénztáraknál olykor sorban állás lehetséges! Késés esetén a foglalkozás időtartama csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy – a bejelentkezett csoportok létszámától és beosztásától függően – a foglalkozást nem áll módunkban megtartani!

Kérjük, hogy a késésről telefonon értesítse kollégánkat!
Kérjük, hogy a jelentkezési lapot hozza magával!

 


 

ÍGY ÉLTEK…

A témakörhöz kapcsolódó foglalkozások az Egri vár történelmi korszakait, valamint a Dobó István Vármúzeum gyűjteményeit mutatják be.

 

Tinódi Lantos Sebestyén és a történelmi hitelesség 

Az óra során a diákok megismerkednek a 16. századi históriás énekmondók világával, közülük behatóbban Tinódi Lantos Sebestyén életével, műveivel, irodalmi szerepével. Általa kapcsolódnak a történelmi hitelesség fogalmához, az információszerzés és feldolgozás témáját körüljárva.

Különböző forrásanyagokat elemezve, megfejtve és szelektálva csapatokban dolgoznak és összeállítanak egy az 1552- es egri ostromról szóló híranyagot 8- 10 mondatban összefoglalva, illetve ezt felhasználva megszerkesztenek egy újságoldalt.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, magyar nyelv és irodalom, etika

 

Balassi Bálint és a végvári élet 

Milyen szerepet játszott Balassi Bálint a végvári életben, és hogyan kapcsolódott az egri várhoz? Hogyan változott Balassi költészete az élete során, és milyen témák foglalkoztatták leginkább? Milyen fegyvereket és harcmodorokat alkalmaztak a végvári vitézek Balassi korában? Hogyan tükröződnek Balassi verseiben a vitézi élet mindennapjai és a katonai erények? Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a végvári katonáknak a 16. században?

A foglalkozás során a diákok ezekre a kérdésekre kapnak választ, miközben játékos feladatokon és interaktív tevékenységeken keresztül fedezik fel Balassi Bálint életét, a végvári harcokat és a korszak kultúráját.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, erkölcstan

 

A „Kereszténység Herkulese” – Dobó István, az egri vár kapitánya

Az egri vár 1552-es ostromának hős várkapitánya, Dobó István 4 évig állt az erődítmény élén. A fennmaradt források életének erről a szakaszáról a legbeszédesebbek. Vajon mit tudunk magáról a katonáról, és mit a magánemberről? A múzeumi óra keretében ezekre a kérdésekre kapnak választ a gyerekek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, vizuális kultúra, erkölcstan

 

Bornemissza Gergely, az egri vár esze
Tüzes találmányok

Az egri vár hadnagya messze földön híressé vált tüzes találmányaival. A foglalkozás során megismerhetik a gyerekek Bornemissza Gergely életét, tűzszerészi leleményességét. Felelevenítjük Tinódi Lantos Sebestyén, Gárdonyi Géza műveinek részleteit a találmányokra vonatkozóan. A foglalkozás második felében tüzes labdát készítünk, melyet használatban is kipróbálunk Bornemissza Gergely nyomán.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, kémia

 

Házam, ruhám, lakomám- Betekintés a kora újkori életmódba

Mi lehet a boronafal és mi az a zsindely? Hova tesszük a szuperlátot és a pohárszéket? Tudod-e mi az a tengeri szőlő vagy, hogy mi mindent árulhat el az öltözék a viselőjéről? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a múzeumi óra keretében, ahol a gyermekek megismerkedhetnek a kora újkori lakáskörülményekkel, a várak, udvarházak, polgári lakások és parasztházak legjellemzőbb berendezési tárgyaival.
Megnézzük, hogy mi került egy korabeli terített asztalra és azt is, hogy mit viselt az étkezni vágyó társaság.
Tantárgy: Történelem, Hon- és népismeret, Magyar nyelv és irodalom, Rajz és vizuális kultúra, Művészettörténet, Etika

 

„Erdélyország arany almája”- Élet a török kori Egerben

Eger a több mint 150 évig tartó hódoltság időszakában 91 évre került oszmán-török fennhatóság alá. A városba új lakók érkeztek, akik magukkal hozták saját kultúrájukat. A foglalkozás keretében a gyermekek megismerkedhetnek a korabeli Eger mindennapjaival, a törökök öltözködési, vallási és étkezési szokásaival, valamint fürdőkultúrájával.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, vizuális kultúra, erkölcstan

 

„Ebben a várban van most a maradék ország sorsa.”
Társasjáték

Az Ostrom 38 napja - Játék az ostromhoz, Eger és Magyarország történetéhez kapcsolódó kérdések segítségével.
A diákok puzzle darabokból rakják össze a játéktáblát, mely az Egri várat ábrázolja madártávlatból. A játék során 2-2 magyar és török csapat küzd egymással. A játék célja kettős: a törököknek el kell foglalni az Egri vár stratégiai pontjait, illetve a vár egészét, a magyaroknak pedig meg kell akadályozni a törökök várfoglalását. Az a csapat győz, akinek a játék végén a legtöbb figurája marad a táblán.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan
 
 
Kémek Eger oroszlánjai között
Térképek, titkok, felfedezések
 
A vár 4,5 hektáros területe felfedezésre vár. A játék során csapatokban, térkép segítségével járják be a gyerekek a vár helyszíneit, keresik meg azokat a dolgokat, amelyeket az átlag látogató szeme elkerül. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik szeretnének egy kicsit mozogni, miközben érdeklődnek a környezet történelmi háttere iránt is.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, testnevelés
 
 
Boszorkányperek tanúságai
 
A foglalkozás során Heves megyei példákon keresztül a boszorkányüldözések társadalmi és lélektani oldalát vizsgáljuk meg. A diákok kis csoportokat alkotva egy 1727-es egri pert játszhatnak el. A szituációs játékot követően megvizsgáljuk, hogy milyen vádak alapján, ki és miért fogadta el a bizonyítékokat.
Tantárgy: történelem, drámapedagógia
Múzeumi óra
 
 
Mivel fűtött Mátyás király?
Kályhák és kályhacsempék
 
Az Egri vár története című kiállításban végignézzük a püspöki palota rekonstruált cserépkályháit, ismertetjük a korabeli fűtési rendszer használatát. Megismerkedünk a gótikus és reneszánsz kályhacsempék motívumkincseivel. A gyerekek a foglalkoztató teremben egy gránátalmás kályhaszemet festhetnek meg.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
Malomtól az ostromjátékig
Játéktörténet, szórakozás és szabadidő
 
Mit jelent az a szó, hogy játék, játszani? Mikor, miért és hogyan játszunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az óra bevezetőjében, majd műtárgyak segítségével megismerhetik a diákok, hogy mivel és hogyan játszottak a gyerekek vagy a felnőttek az egyes történeti korokban. Az óra második felében ostromjátékot tanulnak.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
Mi a régészet?
Régész munka közben

A gyerekek a foglalkozás első részében megismerkedhetnek a régész hivatásával, munkájának legfőbb eszközeivel, valamint a régészeti feltárás lépéseivel. Bemutatjuk a főbb mérési és kormeghatározási módszereket. A foglalkozás második felében játékos csoportmunka során dolgozzuk fel a hallottakat.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan

 
 
Műhelytitkok
Restaurálás
 
Az Egri vár a Dobó István Vármúzeum számos gyűjteményének, műtárgyának ad otthont. A foglalkozás ennek – a látogatók számára kevésbé ismert – világnak a titkait fedi fel. A régészeti feltárások során előkerült leletanyagok konzerválása a restaurátorok munkájának eredménye. A foglalkozáson egy szakember bemutatóján keresztül, egy régészeti ásításon előkerült tál életre keltése révén ismertetjük meg a diákokkal a restaurálás folyamatát, a restaurátori mesterséget.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan, kémia
 
 
Beszédes népviselet
Az egri népviselet
 
Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
Cséklye, bakszekér, zúgattyú
Népi játékok a Palócföldről
 
Észak-Magyarország népi kultúrájának játékszereit és a gyermekfolklór gazdag változatait ismerhetik meg a gyermekek. Bepillantást nyerhetnek a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba. A lányok a babák öltöztetésének rendjét, a miniatűr háztartási eszközöket, a fiúk a kicsinyített munkaeszközöket vehetik kézbe. Bemutatjuk mire való a járom, a bakszekér, a csontcsikó és a dióhéj csattogó. A foglalkozás végén zúgattyút készítünk és megtanuljuk a mancsozást, a „cséklyézést”, azaz a gólyalábazást.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
Az apródvár ostroma
Zoknicsata
 
A gyerekek egy zoknicsata keretein belül, játékos formában ismerkedhetnek meg a kora újkor harcászatával. Két csapatra bontva tapasztalhatják meg egy erőd ostromlásának fortélyait. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik sokat szeretnének mozogni, érdekes számukra a harc, de nem áll távol tőlük a becsületes játék sem.
Tantárgy: történelem, erkölcstan, testnevelés

 

Az Egri vár ágyúi 

Az „Egri vár ágyúi” foglalkozást olyan osztályok számára ajánljuk, akik játékos feladatok segítségével szeretnék felfedezni a vár külső helyszínein a tüzérségi eszközöket. A foglalkozást nem kíséri múzeumpedagógus. A játék menetét a kísérő tanár irányítja, aki Dobó István nevében szól a diákokhoz. Egy osztály négy csapatot alkotva feladatlap segítségével keresi meg a vár udvarán lévő ágyúkat, miközben játékos formában ismeretet szereznek az ágyú készítésének folyamatáról, a lőpor használatáról, az ágyúk típusairól, az őrszoba jelentőségéről. A foglalkozás végén a Varkoch-kapuban adnak számot tudásukról Dobó Istvánnak, ahol kiderül melyik csapat maradhat a vár védői között. 

  • Ár: 5000 Ft/ csoport
  • Tantárgy: Történelem, magyar nyelv és irodalom
  • Időtartam: kb. 60 perc

 


 

GÁRDONYI KÖZELÉBEN

A témához kapcsolódó foglalkozások a Gárdonyi életművet ismertetik meg.

 

Titkos küldetés
Gárdonyi titkosírása

Gárdonyi Géza titkosírása mindig sok találgatásra adott okot. A foglalkozást a Gárdonyi Emlékházban tett látogatással kezdjük, ahol számos titokkal találjuk szembe magunkat. Ezután „megfejtjük” Gárdonyi titkait és titkosírását valamint a frissen felfedezett tibetűkkel több lehetőséget kipróbálunk. (Kockajáték, szövegírás a tibetűkkel.) A foglalkozás végén titokfejtő játékot játszunk, amely során az író otthonában kell fortélyos feladatokat megoldva eljutni a NAGY TITOKIG, a megoldásig.

  • Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, technika, vizuális kultúra
  • Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert
  • Időtartam: 90 perc

 

Gergők és Vicuskák
Az Egri csillagok világa

A foglalkozás során Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének világával ismerkedünk meg úgy, hogy a gyerekek a regény hőseivé válhatnak. A foglalkozást Gárdonyi otthonában kezdjük, ahol egy játék során tárgyait faggatjuk. Ezt követően a regény érdekes keletkezéséről, a regényírás nehézségeiről beszélgetünk, miközben a kéziratokat, Gárdonyi relikviáit is kézbe vesszük. A foglalkozás második felében lajstromjátékot játsszunk. Mindenki új szerepet találhat ki magának, és azt beleszőheti a híres regény történéseibe. 

  • Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, technika, vizuális kultúra
  • Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert
  • Időtartam: 90 perc

 


 

VÁRMŰHELY

 

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás
 
Az egyik legősibb világítási eszköz a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamatát.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
„Kitették a szűrét”
A szűrszabók
 
A szűr a magyar nép legősibb és legkedveltebb ruhadarabja. Egerben 22 mester egy saját típust alakított ki, a teljesen telehímzett szűrt. A gyerekek megismerkedhetnek a férfi ruhadarab szabásával, díszítésének különféle technikáival, a rózsa, tulipán, szegfű, rozmaring díszítőelemek elterjedésével a népi kultúrában. A foglalkozás végén a számukra kedves motívumot kihímezhetik.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
Az Illuminátor
Iniciáléfestés
 
A foglalkozás célja, hogy bemutassa a kézzel írott középkori könyvek anyagát, készítési technikáját, megismertessen a középkori kódexfestészet remekeivel.
A könyvek díszítésén keresztül tanulmányozzuk a miniatúrák, iniciálék készítőinek munkáját.
A megismert példák alapján minden gyerek elkészítheti a saját tervezésű festett, képpel díszített kezdőbetűjét.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
A szép fehér művészet
A papírmerítő
 
A papír története szorosan összefügg az írásbeliség alakulásával.
A foglalkozáson először röviden áttekintjük a papír készítésének előzményeit. Beszélünk a merített papír elterjedéséről, a szükséges alapanyagokról és készítésének lépéseiről. Az óra második felében a résztvevő gyermekek hagyományos eljárással saját kezűleg merítenek papírt.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, kémia
 

 

Csicsogtatom, söndörgetem
A nemezkészítő

A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. a beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket, tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra

 
 
Tulipán a csillagok alatt
A noszvaji kazettás mennyezet díszítményei
 
A foglalkozás bevezető részében megismerkedünk a történeti kiállításban látható mennyezet díszítményeivel, a növényi ornamentikával, a figurális ábrázolásokkal. Igyekszünk minél több irányból megközelíteni és megfejteni a festő asztalosok által használt gazdag jelképrendszert. Ezt követően a műhelyben festett fatáblákat készítenek a diákok a mennyezet-kazetták képi világára építve.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
 
„Mi kerül a vászonra? - Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés
 
A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével terítőt készíthetnek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 

 

Jumurdzsák gyűrűje
A gyűrű története és készítése

Gárdonyi Géza Egri csillagok regényének egyik kulcsfontosságú tárgya egy gyűrű. A foglalkozás során végig követjük útját, hogyan kerül egyik szereplőtől a másikhoz, mit jelent ez a tárgy Jumurdzsáknak. Felidézzük, hogy különböző történeti korokban milyen talizmánok, amulettek váltak fontossá a hajdani embereknek. A foglalkozás második felében mindenki elkészítheti tűzzománc technikával a gyűrű kövét.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra

 

Az ötvösművész
Tűzzománc díszítés

A foglalkozás bepillantást enged az ötvösség több mint ezer éves múlttal rendelkező díszítő technikájának rejtelmeibe.  A történeti korok zománcozott művei segítségével áttekintjük az ötvösművészet remekeit. Ez alkalommal a technika alapjaival ismerkedünk meg az alkotómunka során. Festőzománc technikával ékszert készítünk felhasználva a múzeum gyűjteményeiben található tárgyakat díszítő motívumokat.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, technika, vizuális kultúra

 

A címerkép festő
Pajzsdíszítés

A pajzsokat a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozásokon megismerkedünk kialakulásával, történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket, külön figyelmet fordítva az Egerben fontos szerepet játszó történelmi személyek címerábrázolásaira. Ezt követően mindenki megtervezheti, majd megfestheti a saját címerképét egy pajzsra a heraldika szabályait figyelembe véve.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra