Múzeumpedagógiai kínálat felső tagozatos általános iskolásoknak

2021. 01. 12.

Múzeumpedagógiai kínálat felső tagozatos általános iskolásoknak

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUSOK!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:

Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze. 

Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.

Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

+36 30 815 0963, vagy +36 36 310 159, vagy keressen minket e-mailben: muzeumpedagogia@egrivar.hu

Kollégáink munkanapokon, 8.00-tól 16.00 óráig fogadják hívását!

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 800 Ft/fő.

A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása! (Kedvezményes belépőjegy 6-26 év közöttieknek: Múzeumi belépőjegy 1200 Ft; Vár-extra belépőjegy 1500 Ft)!

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak - Iskoláknak - Időpont kérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kezdési időpont a foglalkozás kezdetét, nem pedig a múzeumba való megérkezés időpontját jelenti! Számítsanak arra, hogy a pénztáraknál olykor sorban állás lehetséges! Késés esetén a foglalkozás időtartama csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy – a bejelentkezett csoportok létszámától és beosztásától függően – a foglalkozást nem áll módunkban megtartani! Kérjük, hogy a késésről telefonon értesítse kollégánkat!

Kérjük, hogy a jelentkezési lapot hozza magával!

 

ÍGY ÉLTEK…

A témakörhöz kapcsolódó foglalkozások az Egri vár történelmi korszakait, valamint a Dobó István Vármúzeum gyűjteményeit mutatják be.

 

„Ebben a várban van most a maradék ország sorsa.”
Társasjáték
Az Ostrom 38 napja - Játék az ostromhoz, Eger és Magyarország történetéhez kapcsolódó kérdések segítségével.
A diákok puzzle darabokból rakják össze a játéktáblát, mely az Egri várat ábrázolja madártávlatból. A játék során 2-2 magyar és török csapat küzd egymással. A játék célja kettős: a törököknek el kell foglalni az Egri vár stratégiai pontjait, illetve a vár egészét, a magyaroknak pedig meg kell akadályozni a törökök várfoglalását. Az a csapat győz, akinek a játék végén a legtöbb figurája marad a táblán.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan
 
Boszorkányperek tanúságai
A foglalkozás során Heves megyei példákon keresztül a boszorkányüldözések társadalmi és lélektani oldalát vizsgáljuk meg. A diákok kis csoportokat alkotva egy 1727-es egri pert játszhatnak el. A szituációs játékot követően megvizsgáljuk, hogy milyen vádak alapján, ki és miért fogadta el a bizonyítékokat.
Tantárgy: történelem, drámapedagógia
Múzeumi óra
 
 
Mi a régészet?
Régész munka közben

A gyerekek a foglalkozás első részében megismerkedhetnek a régész hivatásával, munkájának legfőbb eszközeivel, valamint a régészeti feltárás lépéseivel. Bemutatjuk a főbb mérési és kormeghatározási módszereket. A foglalkozás második felében játékos csoportmunka során dolgozzuk fel a hallottakat.

Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan

 
Műhelytitkok
Restaurálás
Az Egri vár a Dobó István Vármúzeum számos gyűjteményének, műtárgyának ad otthont. A foglalkozás ennek – a látogatók számára kevésbé ismert – világnak a titkait fedi fel. A régészeti feltárások során előkerült leletanyagok konzerválása a restaurátorok munkájának eredménye. A foglalkozáson egy szakember bemutatóján keresztül, egy régészeti ásításon előkerült tál életre keltése révén ismertetjük meg a diákokkal a restaurálás folyamatát, a restaurátori mesterséget.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan, kémia
 
Mivel fűtött Mátyás király?
Kályhák és kályhacsempék
Az Egri vár története című kiállításban végignézzük a püspöki palota rekonstruált cserépkályháit, ismertetjük a korabeli fűtési rendszer használatát. Megismerkedünk a gótikus és reneszánsz kályhacsempék motívumkincseivel. A gyerekek a foglalkoztató teremben egy gránátalmás kályhaszemet festhetnek meg.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Malomtól az ostromjátékig
Játéktörténet, szórakozás és szabadidő
Mit jelent az a szó, hogy játék, játszani? Mikor, miért és hogyan játszunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az óra bevezetőjében, majd műtárgyak segítségével megismerhetik a diákok, hogy mivel és hogyan játszottak a gyerekek vagy a felnőttek az egyes történeti korokban. Az óra második felében ostromjátékot tanulnak.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Beszédes népviselet
Az egri népviselet
Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Cséklye, bakszekér, zúgattyú
Népi játékok a Palócföldről
Észak-Magyarország népi kultúrájának játékszereit és a gyermekfolklór gazdag változatait ismerhetik meg a gyermekek. Bepillantást nyerhetnek a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba. A lányok a babák öltöztetésének rendjét, a miniatűr háztartási eszközöket, a fiúk a kicsinyített munkaeszközöket vehetik kézbe. Bemutatjuk mire való a járom, a bakszekér, a csontcsikó és a dióhéj csattogó. A foglalkozás végén zúgattyút készítünk és megtanuljuk a mancsozást, a „cséklyézést”, azaz a gólyalábazást.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Réce ruca vadliba
A paraszti konyha tárgyi világa
A foglalkozás során a palóc vidék konyhájának tárgyi világát mutatjuk be. Megismerhetik a lakodalom szokásrendjét, az egykoron készült ételeket, kalácsokat, összeállíthatják az ünnepi vacsora menüsorát. Viseletbe öltözve eljátszathatják a kásapénz szedését és a vőfély segítségével felelevenítjük az ételt beköszöntő verseket. A foglalkozáson lehetővé tesszük, hogy kézbe vehessék a régen használt tárgyakat.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Kémek Eger oroszlánjai között
Térképek, titkok, felfedezések
A vár 4,5 hektáros területe felfedezésre vár. A játék során csapatokban, térkép segítségével járják be a gyerekek a vár helyszíneit, keresik meg azokat a dolgokat, amelyeket az átlag látogató szeme elkerül. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik szeretnének egy kicsit mozogni, miközben érdeklődnek a környezet történelmi háttere iránt is.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, testnevelés
 
 
A „Kereszténység Herkulese” – Dobó István, az egri vár kapitánya
Az egri vár 1552-es ostromának hős várkapitánya, Dobó István 4 évig állt az erődítmény élén. A fennmaradt források életének erről a szakaszáról a legbeszédesebbek. Vajon mit tudunk magáról a katonáról, és mit a magánemberről? A múzeumi óra keretében ezekre a kérdésekre kapnak választ a gyerekek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, vizuális kultúra, erkölcstan
 
 
„Erdélyország arany almája”- Élet a török kori Egerben
Eger a több mint 150 évig tartó hódoltság időszakában 91 évre került oszmán-török fennhatóság alá. A városba új lakók érkeztek, akik magukkal hozták saját kultúrájukat. A foglalkozás keretében a gyermekek megismerkedhetnek a korabeli Eger mindennapjaival, a törökök öltözködési, vallási és étkezési szokásaival, valamint fürdőkultúrájával.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, vizuális kultúra, erkölcstan
 
 
„Summáját írom Eger várának…” – Eger 1552-es ostroma
Az egri hősök és Dobó István 1552-es diadalának híre bejárta Európát. Az eseményeket az utókor is számos módon feldolgozta: készült nagysikerű regény, musical és film is. De vajon hogyan zajlott mindez a valóságban? A múzeumi óra keretében választ kapunk arra is, hogy mi vezetett el Eger megtámadásáig, hogyan zajlott egy korabeli várostrom, milyen fegyvereket használtak, és arra, hogy miért is volt olyan nagy jelentősége a maroknyi védő ellenállásának.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan
 
 
 

APRÓDISKOLA

 
 
Az apródvár ostroma
Zoknicsata
A gyerekek egy zoknicsata keretein belül, játékos formában ismerkedhetnek meg a kora újkor harcászatával. Két csapatra bontva tapasztalhatják meg egy erőd ostromlásának fortélyait. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik sokat szeretnének mozogni, érdekes számukra a harc, de nem áll távol tőlük a becsületes játék sem.
Tantárgy: történelem, erkölcstan, testnevelés

 

GÁRDONYI KÖZELÉBEN

A témához kapcsolódó foglalkozások a Gárdonyi életművet ismertetik meg.

 

Gergők és Vicuskák
Az Egri csillagok világa
A foglalkozás során Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének világával ismerkedünk meg. Érdekes keletkezéséről, a regényírás nehézségeiről beszélgetünk, miközben a kéziratokat, Gárdonyi relikviáit is kézbe vesszük. A foglalkozás második felében lajstromjátékot játsszunk. Mindenki új szerepet találhat ki magának, és újraírjuk, újrajátsszuk a regény néhány jelenetét.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
A tibetűk
Gárdonyi titkosírása
Gárdonyi Géza titkosírása mindig is sok találgatásra adott okot. A foglalkozás során „megfejtjük” Gárdonyi titkát és a tibetűkkel számos játékot próbálunk ki. (titkosírásos tilitoli, tikosírásos kockajáték, szövegírás tibetűkkel.)
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Gárdonyi műhelyében
Az író hétköznapjai
Gárdonyi életműve messze túlmutat az Egri csillagok című regényen. Sokoldalúságát, izgalmas életét, műhelytitkait, írói módszereit mutatjuk meg az otthonában, majd a foglalkoztató teremben a Gárdonyi-kuckó játékait próbáljuk ki.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Bornemissza Gergely, az egri vár esze
Tüzes találmányok
Az egri vár hadnagya messze földön híressé vált tüzes találmányaival. A foglalkozás során megismerhetik a gyerekek Bornemissza Gergely életét, tűzszerészi leleményességét. Felelevenítjük Tinódi Lantos Sebestyén, Gárdonyi Géza műveinek részleteit a találmányokra vonatkozóan. A foglalkozás második felében tüzes labdát készítünk, melyet használatban is kipróbálunk Bornemissza Gergely nyomán.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, kémia
 
Jumurdzsák gyűrűje
A gyűrű története és készítése
Gárdonyi Géza Egri csillagok regényének egyik kulcsfontosságú tárgya egy gyűrű. A foglalkozás során végig követjük útját, hogyan kerül egyik szereplőtől a másikhoz, mit jelent ez a tárgy Jumurdzsáknak. Felidézzük, hogy különböző történeti korokban milyen talizmánok, amulettek váltak fontossá a hajdani embereknek. A foglalkozás második felében mindenki elkészítheti tűzzománc technikával a gyűrű kövét.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra

 

VÁRMŰHELY

 

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás
Az egyik legősibb világítási eszköz a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamatát.
Tantárgy: történelem, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
„Kitették a szűrét”
A szűrszabók
A szűr a magyar nép legősibb és legkedveltebb ruhadarabja. Egerben 22 mester egy saját típust alakított ki, a teljesen telehímzett szűrt. A gyerekek megismerkedhetnek a férfi ruhadarab szabásával, díszítésének különféle technikáival, a rózsa, tulipán, szegfű, rozmaring díszítőelemek elterjedésével a népi kultúrában. A foglalkozás végén a számukra kedves motívumot kihímezhetik.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Az Illuminátor
Kódexek világa
A foglalkozás célja, hogy bemutassa a kézzel írott középkori könyvek anyagát, készítési technikáját, megismertessen a középkori kódexfestészet remekeivel.
A könyvek díszítésén keresztül tanulmányozzuk a miniatúrák, iniciálék készítőinek munkáját.
A megismert példák alapján minden gyerek elkészítheti a saját tervezésű festett, képpel díszített kezdőbetűjét.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
A címerkép festő
Pajzsdíszítés
A pajzsokat a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozáson megismerkedünk kialakulásával és történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket külön figyelmet fordítva Egerben fontos szerepet játszószó történelmi személyek címerábrázolásaira. Ezt követően mindenki megtervezheti, majd megfestheti a saját címerképét egy pajzsra a heraldika szabályait figyelembe véve.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Az ötvösművész
A zománcozott díszítés
A foglalkozás bepillantást enged egy több ezer éves múlttal rendelkező technika rejtelmeibe. A történeti korok zománcozott művei segítségével áttekintjük az ötvösművészet remekeit.
A foglalkozás további részében a gyerekek a tűzzománc technika alapjaival ismerkednek meg és elkészíthetik egyedi tervezésű ékszereiket.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, kémia
 
A szép fehér művészet
A papírmerítő
A papír története szorosan összefügg az írásbeliség alakulásával.
A foglalkozáson először röviden áttekintjük a papír készítésének előzményeit. Beszélünk a merített papír elterjedéséről, a szükséges alapanyagokról és készítésének lépéseiről.
Az óra második felében a résztvevő gyermekek hagyományos eljárással saját kezűleg merítenek papírt.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra, kémia
 
Birka gyapja embernek ruhája
A nemezkészítő
A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. a beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket, tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
Tulipán a csillagok alatt
A noszvaji kazettás mennyezet díszítményei
A foglalkozás bevezető részében megismerkedünk a történeti kiállításban látható mennyezet díszítményeivel, a növényi ornamentikával, a figurális ábrázolásokkal. Igyekszünk minél több irányból megközelíteni és megfejteni a festő asztalosok által használt gazdag jelképrendszert. Ezt követően a műhelyben festett fatáblákat készítenek a diákok a mennyezet-kazetták képi világára építve.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra
 
„Mi kerül a vászonra? - Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés
A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével terítőt készíthetnek.
Tantárgy: történelem, magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, erkölcstan, technika, vizuális kultúra