Képző- és iparművészeti gyűjtemény
Múzeumunk 1950-es megalakulásakor a képzőművészeti gyűjtemény jelentette a legkvalitásosabb egységet, hiszen a Líceumi Múzeum és Képtár átvett anyaga európai minőségű festményeket, grafikákat tartalmazott.
Ebből a kollekcióból került megrendezésre a Vármúzeum első kiállítása 1958-ban, mely 2014-es bezárásáig ugyan azon teremsorban volt megtekinthető. A 16-18. századi olasz, németalföldi, német, osztrák, spanyol, francia festményeit az egri barokk mesterek és a 19. századi magyar festők – kiemelten Kovács Mihály – művei egészítették ki. A múzeum képzőművészeti gyűjteménye műtárgy-gyarapítási stratégiáját is e kollekcióhoz igazította, így több kiemelkedő európai mester műve került megvételre illetve restaurálásra, hogy az Egri Képtár egyre gazdagabb anyaga egyre több művészetkedvelőt kápráztathasson el – s nem csak helyben, hanem kölcsönzések útján egy-egy darab európai/amerikai nagymúzeumok kiállításain is. Jelentős gyarapodást jelentett 1984-ben Szilárdfy Zoltán szakrális kisgrafikai gyűjteményének – melynek különlegességei az úgynevezett apácamunkák – megvásárlása.
Emellett a kortárs művészet felé is nyitottan közelített a múzeum. Így lett legmarkánsabb egysége az 1968 óta megrendezésre kerülő, és a múzeum szervezésében lebonyolított Országos Akvarell Biennálék (2007 óta triennálé) anyagából gyarapított kollekció, mely reprezentálni tudja a magyar akvarellművészetet az 1970-es évektől napjainkig. Mindezt válogatott kiállítási anyagával több külföldi országban – Csehország, Finnország, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Románia/ Erdély nagyvárosai – be is bizonyította. Gyűjteményi katalógusa 2006-ban az NKA támogatásával készült el.
A városban élő, vagy a város főiskoláján tanító művészek alkotásai is szépen gyarapodnak a gyűjteményben.
Múzeumunk az iparművészeti tárgyak gyűjtésével is foglalkozik, bár jelentős darabok találhatók e műfajban a legújabb kori történeti-tárgyi gyűjteményben is. Habán és poszt habán kerámiák, ónedények, illetve a bélapátfalvi keménycserép gyár polgári ízlést kiszolgáló, szecessziós díszítésű kancsói, tálai különleges darabjai a kollekciónak. A parádi üvegmanufaktúra termékei több évszázadot felölelően és számos funkciót betöltően reprezentáltak a gyűjteményben. Mennyiségében és történeti értékében is kiemelkednek a város barokk patikáinak bútorzatai és gyógyszertároló edényei, por- és folyadéküvegei. Kiemelendő a Telekessy István püspökről elnevezett, az 1700-as évek elején a jezsuiták által alapított, jelenleg múzeumként műkötő patika berendezése.
Kiállításon tekinthető meg az 1928-ban lebontott noszvaji református templom kazettás famennyezetének megmaradt 34 db táblája. Keletkezése a 17 század második felére tehető, de feliratai alapján 1700-ban és 1734-ben felújításra került.
