„Betlehemi pusztán örvendetes hír van”

A magyar karácsonyi ünnepkör egyik legszebb népszokása volt a házaló betlehemes, az ünnepi köszöntés, amivel hírül adták a Kis Jézus születését. A palóc területekre jellemző, hogy a betlehemes játék szereplői elsősorban a pásztorok, a történetben nem szerepelnek a Szent Család tagjai. Terpesen a hagyományőrzők a helyi palóc betlehemes színpadi változatát évtizedeken keresztül nagy sikerrel adták elő.

Bakó Ferenc 1953-ban gyűjtött Terpesen, ekkor az adatközlők úgy nyilatkoztak, hogy a betlehemest utoljára 1925 körül adták elő. Az öt adatközlő, Horuci Jenő, Huszár Bálint, Horuci István, Zvara Bálint, Zvara Sándor közös visszaemlékezéssel rekonstruálták a pontos előadást. Eredetileg hat szereplőből állt a csoport: négy pásztor, egy kecske, egy öreg. A pásztorokon ünneplő ruha volt, a fejükön papírcsákó, melyeken színes papírszalagok lógtak le. Csörgős bot volt náluk, a bot tetejébe szög volt ütve, amellyel bádog karikákat rögzítettek. A Kecskét alakító játékos nagy bundában volt, kifordított sapkában, a sapka mellett két libaszárny (a kecske szarvat imitálva), egy nagy furkósbot volt a kezében, az arcán kenderszakáll.  Az Öregen a bunda kifordítva, fején kifordított sapka, az arcán „pakonpart” (pofaszakáll), illetve kenderszakáll. 

A házakhoz beköszönő Első pásztor hóna alatt fogta a betlehemet, énekszóval lépett be a fogadó családhoz. A karácsonyi énekek előadása mellett a betlehemes lényegi részét a pásztorok játékos párbeszéde alkotta. A szereplők a játékot követően lisztet, kolbászt, pénzt kaptak ajándékba. A terpesiek a szomszédos falvakba is eljártak betlehemes játékukkal, így többek között Tarnaleleszre, Bükkszenterzsébetre, Fedémesre, Pétervásárára, Mátraballára, Mátraderecskére.

Végh Menyhértné Borotvai Klára a terpesi betlehemes csoport tagjaival. 1985 körül. Perl Márton felvétele.

Betlehemes játék résztvevői. 1980-as évek. Perl Márton felvétele.

A második világháborút követően a szokás gyakorlása kiveszett, az újjáélesztésben nagy szerepe volt Végh Menyhértné Borotvai Klárának (1926-1998), aki 1988-ban elnyerte a Népművészet Mestere címet is, mint énekes. Borsai Ilona népzenekutató 1977-ben készített hangfelvételt Végh Menyhértnével, ez a hanganyag megtalálható a Zenetudományi Intézet hangarchívumában. A Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattára is őriz egy dokumentumot, amely szintén Végh Menyhértné által lejegyzett betlehemes szövegét tartalmazza. A hangfelvétel, illetve az általa lejegyzett betlehemes némileg eltér a Bakó Ferenc által gyűjtött változattól. Lényeges különbség, hogy a szereplők között megjelenik az Angyal, aki fehér ingben, kartonpapírból készített angyalszárnyával a hírvivőt testesíti meg. A szöveg fordulatai is nagy mértékben eltérnek, a Felföldön elterjedt betlehemesekhez hasonlóan nem Kecske, hanem Kecskés szerepelt benne a Pásztorok, az Öreg és a Bojtár mellett. A hordozott betlehem egy favázra papírból készített istálló, benne a jászollal, színes szentképekkel körberagasztva.

Végh Menyhértné Borotvai Klára a helyi hagyományőrzők számára elkészítette a betlehemes színpadi változatát is, amely egy fonóházban játszódik, ahová megérkeznek a betlehemesek. (A színpadi jelenetet Borsai Ilona népzenekutató bíztatására készítette el. Az angyal kíséretében érkező pásztorok a tréfás jelenetét karácsonyi népénekek és tánc színesítette, amiért cserébe adományokat kaptak. Az összeállításról 1985-ben a Magyar Rádió hangfelvételt készített, amely Radioton lemezkiadó vállalat kiadásában jelent meg 1987-ben a kakasdi székely betlehemessel egy lemezen. Ekkor már Nagy Sándorné vezette a terpesi Pünkösdi Rózsa Hagyományőrző Csoportot, aki a mai napig összetartja a terpesi és a szajlai hagyományokat ápoló közösséget. 

(Szerző: Zábrátzky Éva etnográfus)

 A terpesi betlehemes játék hordozható betleheme. Berán Dániel felvétele. (DIV)