Mikófalvi passió a „magyar Oberammergau”

Az oberammergaui passiójáték eredete 1634-be vezet vissza. A falu lakosságát sújtó pestisjárvány idején fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával megemlékeznek Jézus kínszenvedéséről, kereszthalálról és felajánlották, hogy tízévente a falu lakói eljátsszák a passiót. Az oberammergaui passió mintájára Mikófalván 1922-ben, Budaörsön 1933-ban rendeztek sokszereplős passiójátékot.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Passiójátékok Mikófalván, 1922. Képes levelezőlap, DIV ENA Gysz.2021/4

A mikófalvi passió forgatókönyvét a segédjegyző Dr. Ehrenberg Peller Imre írta, amit a bajor passiószöveg eredetijéből, rövidítve fordított. A Passiójáték mikófalvi megvalósításához a helyi plébános, páter Tóth Pacific ferences atya és Kallivoda Kálmán kántortanító is csatlakozott. A szerepekre szívesen vállalkoztak a mikófalvi emberek, 1921 telén kezdték a próbákat. A főszereplő, Jézus alakítója a 22 éves Kovács Gábor Sándor volt, Máriát a 17 éves Turmándi Gizella, Magdolnát Kovács Gábor Sándorné Kelemen Bugyi Rozália, Pilátust Kallivoda Kálmán a kántortanító, Júdást Kovács Nagy Miklós, Annás főpapot Kovács Banó Sándor alakította. 

Mária szerepét Baranyi Lászlóné Turmándi Gizella 17 évesen játszotta. Passiójátékok Mikófalván,

1922. Képes levelezőlap

Máriát alakító 87 éves Baranyi Lászlóné Turmándi Gizella, kit élete végéig Máriának neveztek

A 26 szöveges szereplővel, az énekesekkel és a statisztákkal együtt közel 150 fő vett részt a próbákon. A szereptanításban Szegő Endre színművész, a Belvárosi Színház rendezője is részt vett. A próbák előrehaladtával, a rendezői munkára a Mobil Filmvállalat forgatókönyvíróját és főrendezőjét, a fiatal Fejős Pált kérték föl, aki Tavaszi zápor című filmjével beírta nevét a filmtörténetbe.  A kísérő zenét Szlatinay Sándor zeneszerző írta, a díszletek tervezését és kivitelezését Pán József festőművész, és Udvary Dezső festőművész, a szolnoki művésztelep tagja végezték.

A Passiójátékok rendezői. Mikófalva, 1922. DIV ENA

Jeruzsálem épül a „Passióhegyen”

A mikófalvi templom mögötti hegyoldalban, a Passióhegyen építették ki a színpadot, a nézőteret és a szerpentin utat.  A színpadi látványt az egész vidék felett kimagasló Bélkő természeti szépsége fokozta. A „Passióhegyen” az olasz építész, Castello Camillo tervei alapján több, mint ezer kubikus dolgozott. Félkörívben alakították ki a deszkákkal borított lépcsőzetes, amfiteátrumszerű, ötezer nézőt befogadó nézőteret, a hozzá vezető földbe vágott lépcsősort, és a színpadot.

Megjelenítették Annás és Kajafás főpap házát, Jeruzsálem várfalait, Dávid király tornyát, a Chidroni aranykaput, Heródes oszlopcsarnokos udvarát, Pilátus palotáját, mintegy negyven házat. A nézőtérről balra az Olajfák hegyén a Getsemáne-kert, a játékszín jobb oldalán, a hegygerincen a Golgota emelkedett. 

A jeruzsálemi jelenet hátterét az Operaháztól kölcsönözték, a jelmezeket a Nemzeti Színház, az Astoria-filmgyár és a Lakatos -féle jelmezkölcsönző adta. Az előadásokra a belépőjegyeket a budapesti Központi Jegyiroda, a Magyar Géniusz forgalmazta, elővételben is. A Magyar Királyi Állam Vasút engedélyét kérve Mikófalván vasúti megállóhelyet építettek ki. 

Passiójátékok Mikófalván. Jeruzsálemi élet. Udvary Dezső festménye. Képes levelezőlap, DIV ENA

„Mikófalva Szentföld!”

1922. május 25-én kezdődött a passiójáték főpróbája, a miskolci és az egri honvédgyalogezredek zenekarának, a földművesek kórusának és az operai énekkar közreműködésével, a sajtó bevonásával. Ezen a napon a Concordia filmgyár mozgófényképeket készített. Az előadások délután kezdődtek, egy előadás körülbelül hat óra hosszán át tartott. 

A vallásos színjáték 13 képből és 27 jelenetből állt: I. kép Názáreti Jézus bevonulása Jeruzsálembe, II. kép Az utolsó vacsora, III. kép Júdás árulása, IV. kép Jézus kihallgatása Annás előtt, V. kép Jézus kihallgatása és vádoltatása Kajafás és Szanhedrin előtt, VI. kép Péter megtagadja mesterét, VII. kép Jézus megcsúfoltatása, VIII. Júdás a Szanhedrin előtt, IX. A papok bevádolják Jézust Pilátusnál, X. Jézus Pilátus előtt, XI. Ecce Homo, XII. Útban a Kálváriára, XIII. A Golgotán.

Az utolsóvacsora. Mikófalvi Passiójátékok, 1922. Képes levelezőlap, DIV ENA

A Golgotán. Mikófalvi Passiójátékok, 1922. Képes levelezőlap, DIV ENA

„Megszűnt számomra minden”

A népies előadás, az egyszerű emberek által alakított szerepek, a jelenetek látványa, nagy lelki hatást, vallásos áhítatot váltott ki a nézőkben. A szenvedés történetet a „Magyar Hiszekegy” imával fejezték be. A passió lelki hatását Marcell atya „Mikófalva. A fájdalmak Asszonya” című írásából ismerjük,: „Megszűnt számomra minden,- a világ, az emberek, az események. ...Nem érdekelt senki, semmi, csak Egyetlen Egy! - Jézus… Palóc ember adta a szerepet. Magas sovány szép szál férfi, teljesen hamisítatlan palóc kiejtéssel. Nem ő volt, mert nekem egészen- Jézussá lett. Mert Ő volt Jézus, egészen ő, az Isten-ember, a szegény Jézus, az Üldözött, a Bárány, Isten Báránya… ment… Nem, nem! Imbolygott… valóban ott imbolygott, mint aki szédül valami rettenetes fájdalomtól… És nekem hullottak a könnyeim.”

Jézus alakítója Kovács Gábor Sándor, 22 éves parasztlegény volt. Passiójátékok Mikófalván, 1922. Képes levelezőlap

A mikófalvi passiót szeptember 17-ig 25 alkalommal adták elő. A megrázó bibliai előadást többek között József főherceg, gróf Bethlen István miniszterelnök, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, a legkedveltebb klasszikus íróval, Gárdonyi Gézával együtt a passiójátékok fővédnöke, és a folklorisztika egyik legnagyobb alakja, Bálint Sándor is megtekintette. 200–300 fős különvonatokkal érkeztek Budapestről, Pécsről, Szegedről, Debrecenből, Miskolcról, Kecskemétről, Egerből és környékéről.

A magyar Oberammergauként emlegetett passiójáték mély nyomot hagyott a település életében. A nagyszabású vállalkozás a pénzspekuláció áldozata lett, a szereplőktől kölcsönöket vettek fel, a bankoktól hitelt, végül az utolsó előadás után a nagy bevétel eltűnt, maradtak a végeláthatatlan perek. 

Kiállítás a mikófalvi passiójátékról, Kisnemesi lakóház és Kovácsműhely, Mikófalva

A Dobó István Vármúzeum rendezésében, interaktív formában, hanganyaggal idézi a passió helyi szereplőinek visszaemlékezését, valamint archív fotók és szövegek segítségével tárja föl a passiójáték létrejöttének mozzanatait. 

Császi Irén

etnográfus-főmuzeológus