Dobó István Vármúzeum

HU / EN

Május 1. – A munka ünnepe

Május 1. – A munka ünnepe – korábbi szóhasználattal a munkások ünnepe. A legtöbb országban így hazánkban is hivatalos állami szabadnap, amelyen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok eléréséről emlékezünk meg.

Gárdonyi Géza nőalakjai

„A világ legprózaibb látványa az lenne, ha föl lehetne eleveníteni és egy társaságban szemlélni azokat a hölgyeket, akiknek neve és személye költők verseiből ismert.” (Földre néző szem, égre néző lélek)

Csont és arany

2014-ben páratlanul szenzációs lelet került elő az Egri várban: egy tömegsírban 6 társával együtt elhantolt 23 év körüli férfi egykori „pénztárcájából” csillogó aranypénzek láttak napvilágot. A napfényben megcsillanó arany fantasztikus látványt nyújtott, a történetet azonban mégsem ez színesíti – hanem egy kopottas csontlemez. Első pillanatra az aranynál látszólag sokkal érdektelenebb tárgy, a rajta látható vésett díszítés mégis roppant érdekes dolgokról mesél!

Idéző - 150 éve - Eötvös József emlékére

150 évvel ezelőtt, 1871. február 2-án, Pesten hunyt el reformkori nagyjaink egyike, Eötvös József. Egy Kovács Mihály által 1875-76-ban festett képpel idézzük meg emlékét, melynek címe Az egyházi átok kihirdetése Dózsa Györgyre és híveire. A kép híven tükrözi Eötvös József Magyarország 1514 című, szerelmi és történelmi regényének utolsó fejezetében leírtakat.

18. századi kalap restaurálása

A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templombelső régészeti feltárása során előkerült 18. századi háromszögletű kalap restaurálása.

Szent László nyomában

Zay Orsolya: Szent László nyomában – beszámoló a Székelyderzsen végzett régészeti feltárásról - 2020.

18. századi férfi öltözet restaurálása

A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templombelső régészeti feltárása során előkerült 18. századi férfi öltözet restaurálása.

Mit üzen a múlt?

Magyaros díszruha a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

„Ezek után majd jobban tudok rajtatok segíteni…”

Kanadai kivándorlást követő női szerepváltozások a két világháború között

„Páros galamb, csirkés tyúk...”

Cukortorta a boldogi néphagyományban

Ez az oldal cookie-kat ("süti") használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.