18. századi férfi öltözet restaurálása

2021. 01. 11.

A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templombelső régészeti feltárása során előkerült 18. századi férfi öltözet restaurálása.

Visontán, a Szent Kereszt felmagasztalása templombelső régészeti feltárása 2013. július 12-én, Visonta Község Önkormányzata megbízásából kezdődött, Nagy Szabolcs (ELTE) és Nagy László (Dobó István Vármúzeum) régészek vezetésével. A feltárás során, ahol elsősorban kora újkori maradványokat hoztak felszínre, több textillelet került elő. A templomon belül 48 viszonylagosan épen maradt sírt tártak föl, többségük a 18. század végéről származik.

A nyolc, bronzszegecsekkel díszített koporsók egyikében, kivételes épségben őrződött meg az elhunyt teljes ruházata, a kalap, a paróka, a dolmány, a nadrág és a csizma, míg a lábszárcsont kivételével, szinte az egész csontozat krétapor szerűen elporladt.

 

A kalap elhelyezkedése a feltáráskor

 

Az elhunyt parókája

 

A feltárt férfi sír

 

A restaurátor kollégák szeptember 10-én emelték ki a lelet-együttest, és szállították a múzeum restaurátorműhelyébe. Itt arra kellett törekednünk, hogy a további beavatkozásokig, megőrizzük azt a klímát, amit eddig a talaj biztosított számára. A lelet mentése nem fejeződik be a tárgyak kiemelésével. Bármilyen nagy körültekintéssel is járunk el ilyen esetekben, a megváltozott körülmények hatására különböző mikroorganizmusok károsíthatják tovább leginkább, a szerves eredetű tárgyak állapotát. Így gyors és hatékony beavatkozás válik szükségessé.

 

Leletmentés

 

A viselet együttes restaurálása a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központjának együttműködésében történt. A mikológiai vizsgálatot az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa végezte. A leletmentő konzerválás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék textil specializációs oktatójának, Várfalvi Andreának vezetésével, és az ötödéves textiles hallgatók bevonásával történt. A cél, az öltözet további károsodásának megakadályozása, valamint a nagyközönség számára való kiállíthatósága volt. A kalap, dolmány, nadrág és csizma restaurálása öt éven keresztül, időszakosan zajlott, egyéb múzeumi feladatok ellátása mellett Budapesten, az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központban.

Elsőként a háromszögletű kalap restaurálására került sor. A tárgyon végzett beavatkozásokról bővebben, a Dobó István Vármúzeum honlapján, „Egy 18. századi háromszögletű kalap restaurálása” címen olvashatnak.

A férfi öltözet további darabjai közül a következő restaurálás, a feltűnően jó állapotban megőrződött dolmány esetében zajlott. A feltáráskor zöld színű dolmány deformálódott felületét földrögök, koporsótöredékek és biológiai károsítók tetemei fedték. A viszonylag jó megtartású posztó több helyen elszakadt, egy-egy terület hiányos volt. Az elemeket összetartó varrócérna nagyrészt felbomlott, elfoszlott. A vékony zsinór díszítések, gombszárak nagymértékben meggyengültek és hiányosak voltak. A gombok, horgos kapcsok felületét borító zöld színű korrózió rácementálódott a szövetre, valamint a gombszárakra és a hurkokra. A derék alatti bőrbélés enyhén penészes volt, deformálódott, de hajlékony, jó megtartású maradt. A textil és a bőr közötti laza szövésű közbélésnek csak foszlányai maradtak meg.

A dolmány restaurálás előtt

 

A dolmány felületéről a lazán kötődő szennyeződéseket mechanikusan, különböző eszközök segítségével sikerült eltávolítani.

 

A dolmány száraz tisztítása

 

 

A dolmány száraz tisztítás után

 

 

A vizes tisztítás lehetőségét számba véve elkerülhetetlen volt a tisztítási próba elvégzése, amit egy leeső apró töredéken teszteltem. A textildarab jól reagált a felületaktív anyagot tartalmazó nedves közegre, szerkezete nem mutatott elváltozást. A bőr bélést, annak eltérő kezelése miatt el kellett távolítani a dolmány aljáról.

A dolmány vizes tisztítása méretre készített mosókádban történt, felületaktív anyag, fertőtlenítő szer és puha ecset alkalmazásával. A mozgatáshoz kialakított és használt segédeszközök megakadályozták a művelet során esetlegesen bekövetkező, további fizikai károsodásokat.

 

A dolmány vizes tisztítása

 

 

A dolmány biztonságos mozgatása

 

 

Az öblítéseket követően a textil kisimítása, a szálirányok beállítása, az elemek vizesen való kitűzésével, fóliával bevont polisztirol hab lapon történt.

 

A dolmány formára tűzése

 

A vizes kezelést követően a sérült fonott zsinórok rögzítésére került sor.

 

A zsebszél rögzített díszítő zsinórja

 

A textil száradását követően a fémgombok tisztítását mechanikusan, szike, rézkefe és mikroporszívó használatával végeztem el.

 

A fém gombok mechanikus tisztítása

 

A textilek alátámasztása mellett a hiányok megszüntetéséhez, szükség volt kiegészítő szövet beültetésére is. Stabilizáló alátámasztásnak vékony pamutvászon, a hiányok kiegészítéséhez posztó bizonyult alkalmasnak. A pótlásra szánt vastag szövetet szükséges volt vékonyítani és kicsit nagyobbra szabni a kiegészítendő méretnél, hogy stabilitást nyújtson a foszlott széleken. Nehézséget okozott, hogy a homogén árnyalatú pótló anyag nem illeszkedett harmonikusan az eredeti környezethez. Ezért a kiegészítő posztódarabok színezésénél a foltosságra kellett törekedni. A konzerváló varrás, minden alkotórész teljes felületén, 1 cm széles sávokban történt színezett selyemfonállal, egymáshoz rögzítve a három réteget, az eredeti szövetet, a kiegészítő szövetet és az alátámasztó szövet.

 

A posztó vékonyítása

 

Színezett kiegészítő szövetdarabok

 

Hiányos szövetrész

 

 

Kiegészített szövet

 

 

Kiegészített ujj

 

 

A kiegészített ujj hátoldala, a sávosan rögzített alátámasztó szövettel

 

 

A hiányos eleje szél

 

 

A kiegészített eleje szél

 

 

Szövetbeültetés az ujja kapocsnál

 

 

Szövetbeültetés az ujja kapocsnál

 

 

A még deformált felületek varrókonzerválása helyi párásítás, formára igazítás, kisimítás után valósult meg.

 

A dolmány elejének varrókonzerválása, deformált területek kisimítása

 

 

Az alátámasztott és kiegészített alkotórészek összeállítása után a dolmány, megfelelően előkészített, műtárgybarát installáción, térformaként kerülhetett kiállításra. A derékrész alatti bőrbélés konzerválás után nem lett visszavarrva, mert nyúlást, deformálódást okozna a szöveten.

 

A dolmány összeállítása

 

 

A dolmány összeállítása

 

 

A dolmány installációra helyezés előtt

 

A restaurált dolmány eleje

 

 

A restaurált dolmány háta

 

 

A restaurált dolmány oldalnézetből

 

 

A statikailag nagymértékben meggyengült nadrág csak töredékesen, hiányosan őrződött meg.

A nadrág mechanikus szárazon való tisztítása, a dolmányéhoz hasonló módon és eszközökkel történt. A vizes kezelés megkezdése előtt, a szövetdarabok elmozdulásának megakadályozása érdekében, szükség volt a szövetek két fakeretre feszített műanyag háló közé való bevarrására.

 

A nadrág töredékeinek fakeretre feszített hálóra helyezése

 

 

Az öltések a töredékek kontúrját követték. A lágy vizes tisztítás során nem alkalmaztam felületaktív anyagot, mert nem volt lehetőség a vegyszer maradéktalan kiöblítésére, a posztó károsodása nélkül. A formára igazítás nedvesen, kitűzéssel történt. A vizes kezelést követően vált lehetővé a kisimított elemek beazonosítása.

 

A nadrágtöredékek helyükre illesztése

 

 

Eredeti helyükre beillesztve készült el az állapotfelmérő rajz, és a töredék szabásmintája, melyek alapján került meghatározásra a „magyar nadrág” fazon.

 

A nadrág a helyére illesztett töredékekkel

 

 

A bőr csizma szintén csak töredékesen maradt meg, de jól beazonosíthatóan keleti szabású jegyeket hordoz. A viszonylag erős megtartású fém csizmapatkók korrózióval borítottak voltak. A bőr töredékek tisztítása szárazon, majd nedves közegben történt, felület aktív anyag és fertőtlenítő szer használatával. A lábbeli bőr és fém alkotóinak konzerválás utáni kiegészítése, restaurálás etikai szempontokat figyelembe véve, nem lehetséges.

A több éven keresztül végzett közös munka gyümölcseként, 2018. október 5-9. között Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülő XIX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia résztvevőiként, előadásunkban bemutathattuk (Várfalvi Andrea, Szabó Csabáné, Sikéné Kovács Melinda) a visontai sírlelet anyagának restaurálását, mely írott formában megjelent az Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 19. kiadványában.

A Dobó István Vármúzeum 2018 október 16- án nyílt „6 van hatás” című kiállításán bemutatásra került a viselet két darabja, a háromszögletű kalap és a dolmány (32. fotó). A Fókuszban a gyűjtemény előadás sorozat keretében, az érdeklődők, Egerben is megismerhettek a régészeti textil restaurálásának rejtelmeivel.

 

A kiállított dolmány és kalap

 

 


Szabó Csabáné

textil restaurátor - DIV