Szarmata kori falu Tarnaszentmiklós határában
Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai Gutay Mónika ásatásvezető régész irányításával.
A lelőhely fémkeresős kutatását önkéntesek is segítették. A feltárt jelenségek között épületek, tároló- és szemetesgödrök, kemencék, füstölők, árkok, agyagkitermelő gödörkomplexumok, cölöphelyek, kutak és sírok voltak.
Míg a szarmata kori falu északi, nyugati és keleti része nagyon sűrűn lakottnak, addig a déli és a délkeleti része nagyon szórványosnak mutatkozott. A sűrűn lakott részeken a régészeti objektumok többször átfedték, vágták egymást.
(készítette: Rácz Kristóf László)
A falu északi és nyugati részén többféle típusú épület/házszerkezet fordult elő: kemencével rendelkező és kemence nélküli objektumok egyaránt. Több szabályos, téglalap alakú, félig földbe süllyesztett, döngölt padlójú cölöpszerkezetes épület/ház került elő külső kemence nélkül.
(készítette: Rácz Kristóf László)
A másik jellegzetes típus a földbe süllyesztett, szabálytalanabb formájú, lekerekített sarkú cölöpszerkezes épület volt külső kemencével. A kemencéket a legtöbb esetben az épületek egyik sarkához építették.
A 2020-ban feltárt három épület/házhely, a hozzájuk kapcsolódó gödör objektumok és egy kettős temetkezés egy körülbelül 140 négyzetméter nagyágú területen helyezkedett el. A régészeti jelenségekről egy tükörreflexes fényképezőgéppel 3046 darab egymással átfedésben lévő fényképfelvétel készült közel 3 óra alatt. Kiértékelésük Agisoft Metashape szoftverrel történt. Az elkészült térmodell akár 1:1-es méretben nyomtatható, és rekonstrukciókhoz is használható. A 3D modell megtekinthető a Dobó István Vármúzeum Sketchfab oldalán.
(készítette: Rácz Kristóf László)
Négy alkalommal egy-egy gödörben teljes kutyacsontvázat figyeltünk meg, melyeket anatómiai rendben helyeztek el a gödör aljára. Az egyik kutyacsontváz felett egy teknőspáncél került elő.
A kutak a szarmata kori falu nyugati felében az épületektől nem messze voltak. Az egyik kút oldalfalából egy megrepedt, törött felületű, nagyméretű egészében összeilleszthető tárolóedény került elő.
A szarmata kori falu északi és nyugati részén öt temetkezés került feltárásra. A sírok egy részét körül árkolták és föléjük halmokat emeltek. A körárkok külső átmérője megközelítette a 11 métert és a bejáratuk déli tájolású volt. Tengelyük közepén helyezkedtek el a téglalap alakú, észak-déli irányú bolygatott sírgödrök. Az egyik sírban egy vaslándzsa maradványa, a másikban egy edény melléklet került elő. Egy erősen bolygatott egyetlen emberi lábszárcsontot tartalmazó sír is feltárásra került. A nyugati területrészen feltárt épületek/házak közelében a humusz réteg és az altalaj határán egy északnyugat-délkeleti irányú temetkezés került elő két hason fekvő fordított testtartásban elhelyezett emberi vázzal. A kettős temetkezés nem tartalmazott mellékletet.
(készítette: Rácz Kristóf László)
A régészeti anyagok között több, majdnem teljesen ép szarmata kori kerámia edény és Terra Sigillata töredék is előkerült. Ez utóbbi töredékek a római-szarmata kereskedelmi kapcsolatokra utalnak. A kerámiák között durva minőségű, kézzel formált edények is előfordulnak, melyek főzőedények lehettek. A rengeteg kerámia töredék között gyorskorongon készült szürke és téglavörös színű kerámiatöredékek is vannak, melyek tárolási és étkezési célból használt edények voltak. A tárgyak között egy teljesen ép nehezék, orsókarika, egy csontár, két csontgyöngy és több szerszámkő is található. Az őskort jelzi a feltáráson előkerült pár darab pattintott kő és kerámiatöredék. A fémkeresős kutatások során viszonylag kevés római császárkori, szarmata kori és Árpád kori fémlelet került elő.
Gutay Mónika régész-muzeológus
Rácz Kristóf László régésztechnikus
Dobó István Vármúzeum
