Szarmata kori falu Tarnaszentmiklós határában

Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai Gutay Mónika ásatásvezető régész irányításával.

Tarnaszentmiklós–Hamva-járás szarmata kori lelőhely

 

A lelőhely fémkeresős kutatását önkéntesek is segítették. A feltárt jelenségek között épületek, tároló- és szemetesgödrök, kemencék, füstölők, árkok, agyagkitermelő gödörkomplexumok, cölöphelyek, kutak és sírok voltak. 

Míg a szarmata kori falu északi, nyugati és keleti része nagyon sűrűn lakottnak, addig a déli és a délkeleti része nagyon szórványosnak mutatkozott. A sűrűn lakott részeken a régészeti objektumok többször átfedték, vágták egymást.

Tarnaszentmiklós szarmata kori falu nyugati része, egymást sokszor átfedő épületek, árkok, gödrök ortofotója
(készítette: Rácz Kristóf László)

 

A falu északi és nyugati részén többféle típusú épület/házszerkezet fordult elő: kemencével rendelkező és kemence nélküli objektumok egyaránt. Több szabályos, téglalap alakú, félig földbe süllyesztett, döngölt padlójú cölöpszerkezetes épület/ház került elő külső kemence nélkül.

 

Félig földbe sülyesztett, cölöpszerkezetes S 119-es épület ortofotója
(készítette: Rácz Kristóf László)

 

A másik jellegzetes típus a földbe süllyesztett, szabálytalanabb formájú, lekerekített sarkú cölöpszerkezes épület volt külső kemencével. A kemencéket a legtöbb esetben az épületek egyik sarkához építették. 

A 2020-ban feltárt három épület/házhely, a hozzájuk kapcsolódó gödör objektumok és egy kettős temetkezés egy körülbelül 140 négyzetméter nagyágú területen helyezkedett el. A régészeti jelenségekről egy tükörreflexes fényképezőgéppel 3046 darab egymással átfedésben lévő fényképfelvétel készült közel 3 óra alatt. Kiértékelésük Agisoft Metashape szoftverrel történt. Az elkészült térmodell akár 1:1-es méretben nyomtatható, és rekonstrukciókhoz is használható. A 3D modell megtekinthető a Dobó István Vármúzeum Sketchfab oldalán.

 

Tarnaszentmiklós–Hamva-járás lekerekített sarkú épületekről, külső kemencékről, gödrökről és kettős temetkezésről készült 3D felmérés eredményei
(készítette: Rácz Kristóf László)

 

Négy alkalommal egy-egy gödörben teljes kutyacsontvázat figyeltünk meg, melyeket anatómiai rendben helyeztek el a gödör aljára. Az egyik kutyacsontváz felett egy teknőspáncél került elő.

 

S 213-as árokba beleásott S 170-es gödör kutyavázzal 

 

Teknőspáncél

 

S 179 agyagkitermelő gödörkomplexum

 

A kutak a szarmata kori falu nyugati felében az épületektől nem messze voltak. Az egyik kút oldalfalából egy megrepedt, törött felületű, nagyméretű egészében összeilleszthető tárolóedény került elő.

 

Nagyméretű tárolóedény az egyik kútból

 

A szarmata kori falu északi és nyugati részén öt temetkezés került feltárásra. A sírok egy részét körül árkolták és föléjük halmokat emeltek. A körárkok külső átmérője megközelítette a 11 métert és a bejáratuk déli tájolású volt. Tengelyük közepén helyezkedtek el a téglalap alakú, észak-déli irányú bolygatott sírgödrök. Az egyik sírban egy vaslándzsa maradványa, a másikban egy edény melléklet került elő. Egy erősen bolygatott egyetlen emberi lábszárcsontot tartalmazó sír is feltárásra került. A nyugati területrészen feltárt épületek/házak közelében a humusz réteg és az altalaj határán egy északnyugat-délkeleti irányú temetkezés került elő két hason fekvő fordított testtartásban elhelyezett emberi vázzal. A kettős temetkezés nem tartalmazott mellékletet.

 

Körárkos temetkezések, gödrök és árkok ortofotója
(készítette: Rácz Kristóf László)
Bolygatott körárkos temetkezés

 

S 497-es bolygatott körárkos temetkezésben egy edény sírmelléklet

 

S 364-es kettős temetkezés sírmelléklet nélkül

 

A régészeti anyagok között több, majdnem teljesen ép szarmata kori kerámia edény és Terra Sigillata töredék is előkerült. Ez utóbbi töredékek a római-szarmata kereskedelmi kapcsolatokra utalnak. A kerámiák között durva minőségű, kézzel formált edények is előfordulnak, melyek főzőedények lehettek. A rengeteg kerámia töredék között gyorskorongon készült szürke és téglavörös színű kerámiatöredékek is vannak, melyek tárolási és étkezési célból használt edények voltak. A tárgyak között egy teljesen ép nehezék, orsókarika, egy csontár, két csontgyöngy és több szerszámkő is található. Az őskort jelzi a feltáráson előkerült pár darab pattintott kő és kerámiatöredék. A fémkeresős kutatások során viszonylag kevés római császárkori, szarmata kori és Árpád kori fémlelet került elő. 

Orsókarika, pattintott kő, csontgyöngyök és csontár

 


 

Gutay Mónika régész-muzeológus

Rácz Kristóf László régésztechnikus

Dobó István Vármúzeum