Lovassír, kelta érmék, urnák, pattintott kövek

2022. 05. 30.

Beszámoló a nagygombosi többkorszakos ásatásról.

Hatvan-Nagygomboson, az egykori sportpálya területén, 2022 tavaszán logisztikai központ építése miatt a Dobó István Vármúzeum régészeti feltárást végzett. A terület kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, a Zagyva folyó egykori meanderei mellett, a dombetetőt több régészeti korszakban is megfelelőnek találták a megtelepedésre.


A lelőhely drónfelvétele (Készítette: Rácz Kristóf László)

 

A legkorábbi, 9–10 ezer éves leletek a mezolitikum (középső vagy átmeneti kőkor) idejére tehetők. Az egykori vadásztáborból származnak a mezolitikus eszközök (a geometrikus mikrolit, a kis szilánkvakarók, a retusált lamella) a szilánkok, a pattintékok, a magkő és a nyersanyagtöredékek. A pattintott kövek nyersanyaga túlnyomórészt mátrai limnoszolicit, de előfordul az obszidián is.

 


Obszidiánból készült geometrikus mikrolit

 

A késő bronzkorból urnatemető és néhány telepjeneség származott. Az urnasírok fémleletekben szegényesek voltak, főként edénymellékletet helyeztek a halott mellé.

 


Bronzkori urna és a mellé helyezett edények

 

A vaskori kelták több, félig földbe mélyített veremházat alakítottak ki, megtelepedésükből sok leletanyag származott. Kiemelkedő ebben a térségben, hogy 3 darab ezüstérem is előkerült, amely a makedón philippeusok utánzata volt, a kelta pénzverés első időszakából. Ezek előlapján egy Zeusz fej, a hátlapján egy lovas látható.

 


Kelta ezüst érem, Philipposz drachmájának utánzata, előlapján Zeusz fejjel

 


Kelta ház részlete, benne utólagosan beásott avar sírral

 

A római időszakban a szarmaták éltek itt a 3-5. század között. Településük fontos láncszem lehet a korszak kutatásában, mivel az egykori római őrtorony szomszédságában, attól pár száz méterre található. A fontosabb tárgyi anyagok közé sorolhatók előzetesen a római érmék, egy sestertius, valamint a korszak díszkerámiáinak, a terra sigillataknak a töredékei.

 


Szarmata tárológödör

 

Az avarok a 7. század utolsó harmadában temették el a magaslaton az első halottaikat, a temetőt a 9. századig biztosan használták. A népvándorlás időszakára jellemző sírsorokat hoztak létre, összesen 52 avar temetkezést dokumentáltunk, megközelíthetőleg a temető 80%-át feltártuk. A sírok keltezését nehezíti, hogy a jelentősebb, fémtárgyakban gazdagabb temetkezéseket az elhunytak rokonai, ismerősei a temetést követő néhány évtizeden belül kirabolták. Ennek ellenére Heves megye területéről sikerült megtalálni a 4. lovassírt, amelyben az övgarnitúrával felszerelt férfit ezüst lószerszámdíszekkel felszerelt lova követte a túlvilágra.

 


Sírbontás közben

 

 


A lovassír fényképe és előzetes rekonstrukciós rajza (készítette: Dóbiás Viktória)

 


Textilmaradvány a bronz szíjvégen

 

Ezen kívül az elhunytak mellett maradt tárgyak és a temetkezési szokások illeszkednek a térség temetőinek eddig ismert képébe: áldozatként a 8. században megjelenik a szárnyas, amely sok sírba bekerült, valamint túlvilági útravalóul (étel vagy ital) a sírok döntő többségébe bekerült az edény, főként a láb mellé.

 


Ásatási életkép avar sírkerámiával

 


L-alakú bárd avar sírból

 

A középkori megtelepedésre néhány gödör, valamint használati tárgyak és érmék utalnak.

 

Köszönettel tartozunk a Vármúzeummal együttműködő, múzeumbarát fémkeresősöknek és önkénteseknek, aktív munkájuk nélkül a lelőhely fémtárgyairól kevesebb információval rendelkeznénk: Göndör Zoltán, Gyürky Attila és Murányi Rita, Kaszab Zsolt és Kaszabné Csikós Anikó, Koczka László és Koczka Csaba, Mezei Róbert, Osztroluczki Pál, Szabó Zoltán, Tóth Károly, Steuer István.

 


Sírmellékletek felszedése, Gutay Mónika, Gál Andrea és Tóth Zoltán régészek

 

A feltárás munkáiban részt vett Gutay Mónika és Zay Orsolya régészek, Tanyi Sándor, Rácz Kristóf László és Bernáth László régésztechnikusok, valamint a Hatvany Lajos Múzeum részéről Gál Andrea régész és Nagy László gyűjteménykezelő.

 

Köszönöm Dóbiás Viktóriának az ásatáson készített fényképeket és a lovassír előzetes rekonstrukciós rajzát.

 


 

Tóth Zoltán

ásatásvezető régész

Dobó István Vármúzeum