Borotválós asszonyfarsang pampuskával

Az európai néphagyományban az asszonymulatságok főleg szláv és német nyelvterületen voltak ismertek. Területünkön a szokás megjelenése és éltetése a parádsasvári üveggyártás történetével szorosan összekapcsolódik. A 18-19. században a magyar mellett, lengyel, morva, szlovák, német és cseh üveggel foglalkozó mesterek telepedtek le a térségben, a manufaktúra üveggyárrá fejlődött. Egy családi visszaemlékezés szerint Kinczel Ciprián a Garam vidékéről érkezett vasforma készítőnek 1917-ben Parádsasvárra. Akkoriban az üveggyári munkásoknak a feleségek vitték az ebédet a gyárba, az asszonyok farsangi mulatságának, a férfiak borotválásának gyökereit ide vezetik vissza. Ez egy fordított nap, a nők a férfiak szerepét veszik át, egyszer egy évben, ők is irányítanak és mulatnak, különösen akkor érezzük át a jelentőségét, ha tudjuk, hogy a palóc falvakban évszázadokra visszatekintő erős patriarchális rendről van szó, melyben a nőknek alig volt joga. Az év során ezen az egyetlen farsangi napon a nők parancsolnak, a férfiak pedig engedelmeskednek. 

Az asszonyfarsang a 20. század első felében húshagyó kedden volt, napjainkban farsang szombatján tartják, azaz hamvazószerda előtti szombaton. A menet élén halad a borbély a segédjével és a perselyessel, a „jeden” azaz jegyespárral, őket kísérik a javas asszony, a drótos tót és a különféle maskarába öltözött asszonyok, zajkeltés és zeneszó kíséretében. A borbély az útjába eső férfiakat elkapja, a segéd pamaccsal hajdanán lisztet, napjainkban már púdert ken a férfiarcra, a borbély pedig a nagyméretű faborotvával jelképesen megborotválja. A borbély alakoskodó az arcszőrzet rituális eltávolítója, benne az egykori férfiavató rítusok szereplőjének az emléke fedezhető föl. Napjainkra a borbélymesterség utánzása, és a komédia lépett előtérbe. A borotválásért fizetségként a perselyes szitájába pénzt tesznek, hajdanán tojást, lisztet, cukrot, zsírt kaptak, melyből estére olykor pampuskát sütöttek, s rumos teával közösen elfogyasztottak a pampuska bálban. Ide csak az asszonyok voltak hivatalosak, de a 20. század közepétől éjféltől már a férfiak is csatlakozhattak a farsangi mulatozáshoz. 

Az eltelt évtizedek során a farsangi menet színes jelmezes kavalkádjában állandósultak is és változtak is a jelmezek. Az asszonyfarsangban legrégebben résztvevő Gembinczki Kati néni mindig Ludas Matyinak öltözött, de megjelentek a korszak népszerű alakjai, Fatia Negra, Frédi és Béni, Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, a vadász, Kán-kán táncosnők, hóember, Mikulás, egy egész foci csapat és 2023-ban a filmbeli minyonok.  

A pampuska készítés

Az asszonyfarsang elengedhetetlen süteménye a pampuska, azaz a farsangi fánk. Szókup Jánosné Marika néni édesanyjától tanult módon évtizedek óta süti. Farsang időszakában nemcsak a borotválás idejére sütötték, három-négy hétvégén is összejöttek az asszonyokkal valaki konyhájában, s együtt dagasztották, sütötték. Íme, a jól bevált pampuska recept, csak ajánlani tudom, hiszen a farsangi hangulat meghatározó eledele.

Hozzávalók: 

1 kg liszt (melynek fele lehet rétes liszt is)

10 dkg puha vaj

10 dkg cukor

4 db tojássárgája

ebből 2 db tojásfehérje habbá verve

5 dkg élesztő

1 liter langyos tej

só

fél dl sütőrum

a sütéshez 1 liter napraforgóolaj

Elsőként az 1 dl langyos cukrozott tejbe belemorzsoljuk az élesztőt, meghintjük egy kanál liszttel és kovászt készítünk, közben a 4 db tojássárgáját összekavarjuk a cukorral, a vajjal, folyamatosan hozzáadjuk a langyos tejet, a lisztet, pici sót, a felvert tojásfehérjét és a rumot. Addig dagasztjuk, míg szép fényes tésztát kapunk. Konyharuhával letakarjuk s kelni hagyjuk. Mikor duplájára kelt, rétesliszttel meghintett gyúró deszkára borítjuk, finoman nyújtjuk kb. 2 cm vastagságúra, szaggatjuk. A fánkok közepébe ujjunkkal nyomjunk egy kis mélyedést, úgy, hogy ne szakadjon át, majd ismét pihentetjük egy rövid ideig. Forrósítsuk fel egy fazékban a napraforgóolajat, s közepes lángon kezdjük sütni a fánkokat, azzal a felével kerüljön a fánk az olajba, ami a pihentetésnél felül volt, fedővel lefedve süssük aranybarna színűre, majd fordítsuk meg őket, ekkor már fedő nélkül, a kész fánkokat papírtörlőre szedjük, porcukrozzuk, csipke, sárgabarack vagy más lekvárral melegen tálaljuk. 

Falánkságunk ne szabjon határt, ha sokat eszünk belőle, s más farsangi étkekből a következő év bőségében, gazdagságában reménykedhetünk! 

Császi Irén 

néprajzkutató-főmuzeológus

Dobó István Vármúzeum