Kortárs képzőművészetről – közérthetően

Tovább folytatódik a kortárs képzőművészetről szóló előadássorozatunk. A 2025 első félévének témája: Szöveg és kép metszéspontjai.

2025. május 5-én 17.00 órakor Süli-Zakar Szabolcs képzőművész, 2025. május 19-én pedig Áfra János költő, műkritikus, szerkesztő tart előadást.

Az előadássorozat célja a kortárs képzőművészet népszerűsítése, megismertetése, közérthetővé tétele. Az előadók az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Művészeti Karának oktatói, valamint meghívott, országosan és nemzetközileg is elismert művészek, illetve kutatók. Saját kutatási területükről olyan témákat választottak, amelyek széles körben tarthatnak számot az érdeklődésre, hiszen a feltett kérdések mindenkit érinthetnek: hogyan változik a saját magunkról alkotott kép a jelenkori művészetben, hogyan reagál a művészet változó világunk problémáira? A vetített képekkel kísért tudományos ismeretterjesztő előadások betekintést nyújtanak a kortárs művészet és a vizuális nevelés aktuális kérdéseibe, trendjeibe.

Süli-Zakar Szabolcs
képzőművész, az EKKE Művészeti Karának egyetemi docense
Betűk, szövegek a tervezőgrafika és a kortárs képzőművészet metszéspontján

2025. május 5. 17.00 
Helyszín: Ziffer Sándor Galéria, Eger, Kossuth Lajos utca 17.
A programra a belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges.

Hogyan válik a szöveg vizuális elemmé? Mikor lesz a tipográfia több, mint puszta információhordozó? Hol húzódik a határ tervezőgrafika és kortárs művészet között, ha betűkről, írott szövegekről, azok használatáról van szó? 

(Kép: Barbara Kruger: Thinking of You. I Mean Me. I Mean You, Serpentine Galéria, 2024
Fotó: George Darrell))

A konceptuális művészet és a grafikai tervezés egyaránt használja az írott nyelvet, de másként viszonyul hozzá. A plakátok, logók és kiadványok esetében a tipográfia funkcionális és esztétikai szerepe egyensúlyban van – de mi történik, ha a szöveg önálló műalkotássá válik? Hogyan használják azt a tervezőgrafikusok és a képzőművészek – mint például Barbara Kruger vagy Jenny Holzer, Pawel Althammer – a társadalmi üzenetek közvetítésére? A digitális technológia, az interaktív tipográfia és a generatív szövegalkotás további dimenziókat nyit. De vajon elmosódnak-e ezzel a határok művészet és design között? Hogyan kapcsolódnak ehhez az egri Tipozóna kiállítások? Az interaktív előadás a hallgatósággal együtt kívánja feltárni a tipográfia és a kortárs művészet találkozási pontjait.

Áfra János
költő, műkritikus, szerkesztő, az EKKE Művészeti Karának egyetemi docense
Szöveghasználati technikák a kortárs magyar képzőművészetben

2025. május 19. 17.00 
Helyszín: Ziffer Sándor Galéria, Eger, Kossuth Lajos utca 17.
A programra a belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges.

Kép és szöveg a test látványának és a belőle áradó szónak a kiterjesztései. A 20–21. századi képzőművészetben a felhasznált írások ugyanakkor többé már nem az igazságközvetítés és a koherens jelentésszervez(őd)és megalapozóiként vannak jelen. Szerepeltetésük gyakran épp a korábbi kép–szöveg és szöveg–szöveg kapcsolatok hierarchikus szerkezetének felforgatását, esetleg azok meghaladását szolgálja.

(A kép címe: Várnai Gyula: Aura, 1994., installáció, a művész ruhái)

Ily módon a műtárgyak összefüggésébe helyezve újraértett szent iratok és irodalmi vendégszövegek is más minőségre tesznek szert, sokszor a populáris kultúrából, az elektronikus és digitális médiumokból származó közbeszédszerű tartalmakkal dialógusra lépve hatnak, melyek retorikája mind jobban dominálja a kortárs kultúrát. A műtárgyak szöveghasználati módjainak rendszerezett bemutatása helyett az előadás inkább egy szemelvényt ad a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar munkáiból, megvilágítva a kortárs képzőművészet textuális működésmódjainak változatosságát, különös figyelemmel a metafizikai távlatok újrafelfedezésére.