"Lőporfüst - kövek között" - Látványos animációk az Egri vár építéséről

Az Egri vár története 1596-ig

Az államalapítás idején a magaslatra épült első egri székesegyház mellett még csak egy egyszerű palotaépület és egy körkápolna állt, melyet temető és egy kis település övezett. A 12. századtól kiépülő új székesegyház mellett a 13-14. században a püspöki palota hatalmas épületegyüttesé növekedett, melyet a 15. században várfalrendszerrel vettek körbe.

Az 1540-es évektől kezdve Perényi Péter várnagy, Varkoch Tamás, majd Dobó István várkapitány már bástyákkal igyekezett a vár védelmi rendszerét modernizálni.

Az 1552-ben rommá lőtt várat évtizedes munkával többé-kevésbé helyre hozták, majd Ottavio Baldigara tervei szerint megkezdték a vár olasz rendszerű erődítéssé alakítását, melyet sosem fejeztek be...

Az egri vár katedrálisa a középkorban

Az Egri vár középkori katedrálisának méretei és szépsége legendás volt, amit a mostani, idő tépte falmaradványok alapján aligha tudunk elképzelni. A közel 500 éven át épülő templom az 1500-as évek elejére varázslatos látványt nyújtott. A székesegyház korokon átívelő fejlődését mutatja be ez, az eredetileg az Egri vár Kazamatájában látható animáció. A 2016-ban felújított Kazamata interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításai számos érdekességet rejtenek. A tárlatok bemutatják az Egri vár egykori katedrálisának építésének történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet.

Egri püspökvár 1500 körül

Az Egri püspökvár Estei Hippolit érsek építkezései során 1500 körül nyerte el középkor végi formáját. Kiépítették a kettős falrendszert, mely körbe vette a püspökvár épületeit: a vár közepén magasodó, 14. századi tornyokkal és későgótikus szentéllyel rendelkező székesegyházat, az 1470-es években épített árkádos homlokzatú palotaszárnyat és a Szent István kápolna körül található káptalan épületeit és a kanonokok házait.

Eger várának átépítése az 1552-es állapotig

Az 1400-as évek közepétől, felismerve a tüzérség jelentette fenyegetést, elkezdték az Egri vár átépítését. Az alábbi videóban megtudhatjuk, hogy mivel járult hozzá a vár ostromra való felkészítéséhez Perényi Péter, Varkoch Tamás vagy éppen Dobó István. Az ebben az időszakban kialakított védművek közül a mai napig is sok látható még az Egri várban.

Az Egri vár 1552-es ostroma

Erdély kormányzója, Fráter György váradi püspök a Magyar Királyságot és Erdélyt I. Ferdinánd uralma alatt kívánta egyesíteni. Ennek megakadályozására Szulejmán Erdélybe küldött csapatai 1551-ben elfoglalták Becse, Becskerek, Csanád és Lippa várát, ám a széles mocsár által védett Temesvárral nem boldogultak. A következő évi hadjáratban azonban ez a vár is elesett, melynek megmaradt védőit a törökök hitszegő módon lemészárolták. Eközben a budai pasa serege Veszprémet és egy sor északi várat foglalt el, majd augusztus 9-10-én a palásti csatában szétverte az északi országrész királyi hadait is. A két török sereg a tiszai átkelőt őrző Szolnoknál egyesült, ahonnan a megrettent keresztény őrség megszökött. Az Eger előtt fekvő utolsó nagy erősség így kardcsapás nélkül került a hódítók kezére. A magabiztos oszmán sereg innen Eger felé indult, amelyet szeptember 11-én zárt körül...

Az ostromlók harci létszámát 45.000 főre becsülhetjük, akikkel a várbeliek alig 1800 katonája állt szemben. Dobó István jól felkészítette a várat, elegendő élelmet, fegyvert és lőszert halmozott fel. Ágyúinak száma messze elmaradt ugyan a támadóké mögött, de a védett állásokból tüzelő puskások golyói és az ezerszámra alkalmazott tüzes szerszámok ellen a rohamozók védtelenek voltak. A magyar katonák elszántsága és kitartása, párosulva Dobó és tisztjei katonai szakértelmével, képesnek bizonyult a túlerő megállítására...

Egri vár - Harc a föld alatt

A várostrom legnehezebb és legveszélyesebb harci feladata az aknaásás volt. Egy jó akna hatalmas falszakaszokat rombolhatott le, ezért a várvédők éberen figyelték az ásásra utaló jeleket. Az aknát igyekeztek hát titokban elkészíteni. A rejtőzést megnehezítette, hogy a munkát a falak közelében kellett elkezdeni, mert 25-30 méternél hosszabb aknafolyosót ritkán ástak. Az alagutakban a levegő nem mozgott, a belélegzett oxigén nem pótlódott, így a katonák egy hosszú folyosóban az oxigénhiánytól elájultak. A munka az alagútban embertelen volt, mindent természetellenes testtartásban, lendület nélkül, kis helyen, erőből kellett elvégezni, a legnagyobb gyorsasággal, miközben a legapróbb hiba beomlaszthatta a járatot. Ha pedig az ellenség fedezte fel, elég volt, ha az alagúttól 6-8 méterre felrobbantott egy hordó lőport, és az aknászok a föld sötét mélyén, fuldokolva, élve eltemetve végezték be életüket.

Egri vár várharcászat: Az olasz rendszer

Az olasz várépítési rendszer a 16. század első felében alakult ki Itáliában. Az olasz építőmesterek olyan erődtípust kívántak létrehozni, amelynek védelme a tűzfegyverek alkalmazásán alapul, ugyanakkor képes ellenállni is azoknak. Ezen erődítmények legfontosabb jellemzője, hogy kizárólag egyenes falszakaszokból állnak, az ágyúknak védett helyet biztosítanak, és falaikról az előterep minden pontját kereszttűz alatt lehet tartani. Az olasz rendszerű erődítmények védművei erős kőfalazatból és a mögöttük emelt vastag földtöltésekből épültek. A fő védelmi vonal egészét mély és széles árok övezte. Mivel a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a 16. század közepére egész Európában, így Magyarországon is elterjedt.