Eger és az Egri vár 1704 - Eger and the Castle of Eger, 1704

2019-ben Prágában előkerült Ferdinand von Zinzendorf egykori egri várkapitány kéziratos naplója, amelyben 1703-tól kezdődően több mint egy éven át részletes leírást készített az állomáshelyén és környékén tapasztalt eseményekről. A tehetős nemesi családból származó Ferdinand von Zinzendorf und Pottendorf osztrák császári ezredes először 1703. október 16. és 1705. január 2. között töltötte be Eger várának kapitányi tisztségét. 1706 augusztusától 1707 elején történt szökéséig kuruc hadifogságban raboskodott Kassán. A homályba vesző éveket követően neve 1710 után bukkan fel újra: ekkor Érsekújvár katonai parancsnokaként látjuk viszont. 1712. július 2-től ismét Egerbe nevezték ki várkapitánynak, ahol a források szerint még 1724-ben is szolgált. Életének utolsó éveiről nem maradtak fenn adatok.

Ferdinand von Zinzendorf naplója igazi kortörténeti csemege, értékes pillanatfelvétel Eger és a környező települések 18. század eleji hétköznapjairól. Jóllehet a vérbeli katonaember tollából származó leírás nem kimondottan néprajzi, kultúr- vagy művészettörténeti szempontú, hanem inkább a katonai kérdésekre helyezi a hangsúlyt, mégis fontos adalékok tudhatók meg belőle többek között Eger korabeli építészet- és életmódtörténetéről, kultúrájáról, gazdaságáról, valamint geostratégiai szerepéről. A várkapitány saját kezűleg készített és a mostani kiállításon bemutatott rajzai további fontos információkat őriztek meg abból az időből, amikor Egerben még részben láthatók voltak a település középkori(as) és 16. századi építészeti örökségének egyes elemei. A várnak a 18. század elejétől kezdődő szisztematikus elbontása és átépítése örökre eltüntette az unikális tollrajzokon látható építmények legtöbbjét. A Zizendorf kapitány által közölt tollrajzok közül a kiállításunkon csupán a látképeket közöljük, ezért a rajzok számozásánál az eredeti sorszámozást követjük.

Count Ferdinand von Zinzendorf and Pottendorf (†1728) 

The manuscript diary of Ferdinand von Zinzendorf, the former commander of Fort Eger, in which he wrote a detailed account of events in and around his post from 1703 for over a year was discovered in 2019 in Prague. The diary is a real historical gem of the era, a valuable snapshot of the daily life, social, economic and military history of Eger and the surrounding settlements in the early 18th century. Although the description, penned by a real soldier, is not provided from an ethnographic, cultural or art historical perspective, but rather focuses on military issues, it contains important information about Eger’s history in terms of its architecture and lifestyle, culture, economy and geostrategic role. The commander’s drawings, displayed at this exhibition, preserved further important information from the time when certain elements of the town’s medieval(ish) and 16th-century architectural heritage were still partially visible. The systematic demolition and rebuilding of the castle from the beginning of the 18th century onwards meant the disappearance of most of the structures depicted in these unique pen-and-ink sketches.

Coming from a wealthy noble family, Ferdinand von Zinzendorf and Pottendorf was a colonel of the Imperial Austrian Army, who first held the post of Fort Eger’s commander between 16/17 October 1703 and 2 January 1705. From August 1706 until his escape in early 1707, he was a prisoner of war of the Kuruc* forces in Kassa (Košice). After years of obscurity, his name reappears after 1710, when he was mentioned again as the military commander of Érsekújvár (Nové Zámky). From 2 July 1712 he was again appointed commander of Eger, where, according to sources, he was still serving in 1724. There are no records of the last years of his life.

*Kuruc = Sodiers in the army of Ferenc II Rákóczy

IV. kép – A Fehér bástya, a város és a táj a vártól északra

A kép bal szélét a Zinzendorf kapitány idejében Fehér bástyának nevezett erődítményrész képe tölti ki. A gondosan megépített, lőrésekkel szabdalt pártázat, a magas erődfalak mutatják, hogy milyen tekintélyt sugárzó erődítmény volt Eger vára. Mivel az omladozó falakat a 18. században elbontották, e rajzok nélkül nem is sejthetnénk milyen nagyszerűen megépített vár volt egykor Eger.

De bármilyen erős is volt a vár, a várost nem tudta megvédeni. A rajzon, a városfalon belüli üres hasábok a város negyedeit, utcaszerkezetét mutatják. A kis, füstölgő fahasábok pedig azt jelzik, hogy az ostromló kuruc csapatok a város mely részeit égették porig. A tűznek a mai Servita utcai templom helyén állt török mecset is áldozatául esett. Teteje leégett, csak a körítőfalak és a mára már eltűnt minaret élte túl a tüzet. 

A rajzok Eger környezetének történetéről is érdekes adatokkal szolgálnak. Ki gondolná például, hogy ekkor még a városfalon belül, a patak mellett, a mai Érsekkertnél nagyobb, fás- bozótos területek voltak. 

Image no. 4 – The Fehér (White) Bastion, the town and the surrounding landscape north of the fort

The left edge of the drawing features part of the fortress that was called the Fehér (White) Bastion at the time of Captain Zinzendorf. The carefully constructed battlement, interrupted by embrasures, and the high walls show what a powerful fortress Eger was. Since the crumbling walls were demolished in the 18th century, without these drawings we would have no idea what a magnificently built fortress Eger once was.

But however strong the fortress was, it could not defend the city. On the drawing, the blank boxes within the city wall show the quarters and street layout of Eger. Small smoking logs indicate parts of the town burnt down by the attacking Kuruc troops. The fire also destroyed the Turkish mosque on the site of the present church on Servita Street. Its roof burnt down, only the perimeter walls and the minaret, now gone, survived the fire. 

The drawings also provide interesting information about the history of Eger’s surroundings. Who would have thought, for example, that at that time there were large areas still overgrown with trees and bushes within the city walls, along the stream. This areas were greater than the Érsekkert (Archbishop's Garden) in the present-day.

V. kép – A vár nyugati fala, a város és a környező táj a mai Zászlódombról

A látképet az oszmán korból Egerben maradt, magasba törő minaretek uralják. Minaretnek a mohamedán templomok karcsú tornyait nevezzük, melyek magas körerkélyéről a müezzin naponta öt alkalommal szólítja imára a hívőket. A kép hátterében középen és a jobb oldalon látható minaretek mára nyomtalanul eltűntek, viszont a jobb sarokban látható, fedél nélküli torony mind a mai napig áll. Ez az egykori Oszmán Birodalom legészakibb európai építészeti emléke. Magyarország három ép (Eger, Érd, Pécs) és két töredékes (Esztergom, Szigetvár) minaretje közül a legmagasabb (40 m) és a legjobb állapotú. Valamikor 1596 körül épült dzsámiját (templomépület) 1841-ben elbontották.

A Zinzendorf-féle rajz előterében az ágyúdomb, míg a távoli háttérben (a kép felső részén) a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vevő, Eger bevételére készülő kuruc csapatok tábora látható. 

Image no. 5 – Western wall of the fort, the town and the surrounding landscape from today's Flag Hill

The skyline is dominated by the towering minarets left over from Ottoman times in Eger. Minarets are the slender towers of Muslim mosques, from the high circular balconies of which the faithful are called to prayer five times a day by a muezzin. The minarets in the centre and on the right of the background section have disappeared without a trace, but the roofless tower in the right-hand corner still stands today and is the most northerly European architectural monument of the former Ottoman Empire. Of the three intact minarets (Eger, Érd, Pécs) and two fragmented ones (Esztergom, Szigetvár) in Hungary, it is the tallest (40 m) and the best preserved. Built sometime around 1596, its mosque was demolished in 1841.

There is a cavalier in the front of Zinzendorf's drawing, while the distant background (upper part) features the camp of the Kuruc troops, taking part in the War of Independence led by Ferenc II Rákóczi, ready to capture Eger. 

VI. kép – Az alsó várudvar és a környező táj a mai Szép bástyáról

A kép legszembeötlőbb eleme az a mai Zászlódomb elődjén álló, fából készült, égbe törő zsindelyes építmény, amelynek a funkcióját egyelőre homály fedi. Magasságából ítélve lehetett katonai megfigyelőállás, melynek tetején harangot helyeztek el, hogy a város népének kongatással azonnal tudják jelezni a közelgő veszélyt. Az építmény azonban betölthette a harangtorony szerepét is, amely a korabeli feladatok (időjelzés, vészjelzés, imára, istentiszteletre és közösségi eseményekre hívás) ellátására szolgálhatott.

A kortárs világszemléletre kevésbé volt jellemző, hogy több használati tárgy vagy épület ugyanolyan funkciót lásson el párhuzamosan. Ez az elv kérdésessé teszi a csúcsos építmény előbbi két valószínűsített feladatkörét is. Harangozásra és megfigyelésre a közelben található templom tornya is megfelelő hely lehetett volna. Az idő mérésére pedig a Varkoch-kapun feltételezett óraszerkezet szolgálhatott, amelyet azonban a képről a magyarázó szöveg beillesztéséhez előkészített kartus (díszítő keret) kitakar(hat). Az építmény valódi rendeltetése egyelőre rejtély.

A kép alsó részén a mai Szép bástya pereme és egy ágyú helye látható. 

Image no. 6 – The lower courtyard and the surrounding landscape from today's Szép Bastion

The most striking element of the picture is the wooden shingle-roofed structure on the site of today’s Flag Hill, whose function is still unknown. Judging by its height, it may have been a military observation post topped with a bell, sounded to warn the town’s inhabitants of any impending danger. However, the structure may also have served as a bell tower, used for various functions at the time (time-signal, alarm, call to prayer, worship and community events).

According to the attitude of the time, several objects of use or buildings were rarely given the same function simultaneously. This principle also makes the above two probable functions of this pointed structure questionable. The nearby church tower could have been absolutely suitable for bell ringing and observation. The time could have been kept by the clockwork thought to have been fitted onto the Varkoch Gate, which is (may be) obscured by the cartouche used for the insertion of the explanatory text. The true purpose of the building is still a mystery.

At the bottom of the picture you can see the edge of the present-day Szép Bastion and the location of a cannon. 

VII. kép – Kilátás a városra a mai Zászlódombról nyugat felé

A kép legnagyobb részét a Hatvani-kapun át vezető út által kettéosztott táj rajza uralja. Az úton zötyögő szekerek, a várból kifelé nyargaló császári lovasok, a hadállásaikból kémlelő kuruc csapatok mind-mind felkeltették a rajzot készítő katona figyelmét. Azonban a megörökített építmények is sokat árulnak el az egykori városképből.

A kép jobb szélén az egri püspök egykori rezidenciája látható. Tőle balra egy keresztény templomból kialakított mohamedán dzsámi és minaretje látható. Mára ezek az épületek eltűntek a történelem viharaiban. Napjainkban a városfal és a Hatvani-kapu emlékét is már csak a Hatvani-kapu tér közterület őrzi a Gárdonyi Géza Színház szomszédságában. A városfalba építve a kép közepén feltűnik egy hajdani templom alsó szintje, amely mára ugyancsak a földdel vált egyenlővé. Köveit, ahogyan a települést övező egykori védőfaléit is, a 18. században valószínűleg felhasználták a város újjáépítéséhez. Hasonló sorsra juthatott az a templom, illetve kápolna is, amelynek a kupolájára Zinzendorf jelképesen felkötötte kartusának szalagját a kép bal szélén.

A városfalon túl széles perspektívában megrajzolt táj kapcsán mondjuk el, hogy a várból ma már nem láthatnánk ilyennek a környéket. A várkapitány ugyanis nem valós, hanem „görbített”, meghajlított terű látképet rajzolt, amely a jobb láthatóságot, szemléltethetőséget szolgálta. A módszeres bontásoknak köszönhetően ráadásul mára a vár egykori falai átlagosan 2–4 méterrel alacsonyabban helyezkednek el, mint a 18. század elején, tetejükről tehát jelenleg csak szűkebb perspektíva nyílik meg a szemlélődők számára.

Image no. 7 – View of the town from today’s Flag Hill to the west

The largest part of the picture is dominated by a drawing of the landscape divided by the road through the Hatvani Gate. Rattling carts, imperial cavalrymen galloping out of the castle, Kuruc troops watching from their positions all caught the attention of the soldier who drew the picture. His drawings of the various buildings and structures also reveal a lot about the cityscape at the time.

The former residence of the Bishop of Eger can be seen on the right side of the picture. To its left, there is a Muslim mosque and minaret converted from a Christian church. These buildings have disappeared in the storms of history by now. Today the Hatvani-kapu (Hatvani Gate) Square, next to the Gárdonyi Géza Theatre, is the only reminder of the city wall and the Hatvani Gate. Built into the city wall, the lower level of a former church, now also levelled with the ground, appears in the centre. Its stones, as well as those of the former city walls, were probably used to rebuild the town in the 18th century. The church or chapel on the dome of which Zinzendorf symbolically tied the ribbon of his cartouche on the left edge of the picture may have suffered a similar fate.

Looking at the landscape beyond the city walls, painted from a broad perspective, we realise how much the surrounding areas have changed since then. Instead of a realistic view, the castellan used a “curved”, warped perspective, which produced a better visual image. In addition, thanks to systematic demolition, the former walls of the castle are now on average 2-4 metres lower than they were at the beginning of the 18th century, offering a narrower perspective from the top.

VIII. kép – A Hosszúfal bástya és a város a mai Szép bástyáról

A kép domináns részét annak a bástyának az ábrázolása foglalja el, amelyet az 1560-as és az 1570-es években Ottavio Baldigara és testvére Giulio Cesare Baldigara, itáliai várépítő mesterek terveztek és valósítottak meg Egerben. Az ún. olasz rendszerű várépítészet újfajta várépítési eljárásként jelent meg a 15. század második felében Észak-Itáliában. Az erődítmények fejlődésében fordulópontot jelentett, ugyanis elsőként próbált megfelelni a tűzfegyverekkel vívott ostromok alapján megfogalmazott új elveknek. Ezek szerint a várak alaprajzi elrendezésének lehetővé kellett tennie, hogy valamennyi falszakasz fedezni tudjon valamely más falszakaszt, miközben fegyvereivel tűz alatt tartotta az előtte elhúzódó tereprészt. Magyarországon ezt az eljárást a 16. század közepétől kezdték el alkalmazni, de az állandó pénzhiány ritkán tette lehetővé teljes védelmi rendszer kiépítését. Az egri várban négy bástya készült ebben a kialakításban. A kép a bástyáról készült pillanatfelvétel a 18. század legelejéről.

A rajz jobb oldalán, a veteményesek szomszédságában látható a mai Szmrecsányi Lajos Érsekkert és a Török Fürdő az Eger-patak partján. A fürdő Eger oszmán kori története (1596–1687) idején épült a 17. század második évtizedében. Célja a mohamedán tisztálkodási szokások zavartalan biztosítása volt. Kupolás épületében a központi medence alján feltörő természetes forrás radonos vize ma is a felfrissülésre vágyók igényeit szolgálja az egri strand egyik szegletében.

A fürdőt természetes erdő vette körül, amelyet a 13. századtól már püspöki vadászterületként használtak. A 18. században Eszterházy Károly püspök keríttette körbe, ezután püspöki magánkertként funkcionált. 1919-ben Szmrecsányi Lajos érsek nyitotta meg a nagyközönség előtt.

Image no. 8 – The Hosszúfal (Long Wall) Bastion and the town from today's Szép Bastion

The dominant part of the drawing is a depiction of the bastion designed and built in Eger in the 1560s and 1570s by the Italian master castle-builders Ottavio Baldigara and his brother Giulio Cesare Baldigara. The so-called Italian fortification system emerged as a new castle building method in the second half of the 15th century in northern Italy. It was a turning point in the development of fortifications, as it was the first to try to meet the new principles of resisting increased artillery power. This meant that the layout of the fortresses had to allow each wall section to be covered by another section, eliminating dead areas, while keeping the targeted terrain under fire. In Hungary, this method was used from the mid-16th century, but the constant lack of funds rarely (e.g. in the case of Komárom) allowed the construction of a complete defence system. Four bastions were built in Eger Castle according to this design. The picture is a snapshot of the bastion from the very beginning of the 18th century.

On the right side of the drawing, next to the vegetable gardens, you can see the present-day Szmrecsányi Lajos garden (Archbishop’s Garden) and the Turkish baths along the Eger Stream. The baths were built during the Ottoman period of Eger (1596–1687), in the second decade of the 17th century. Their purpose was to ensure that Muslims could continue their hygiene practices. The radon waters of the natural spring, fed from underneath the central pool in the domed building, are still enjoyed today by those visiting this part of the Eger Thermal Spa, seeking refreshment.

The baths were surrounded by a natural forest, which was used as the bishop's hunting ground from the 13th century. In the 18th century, it was fenced off by the order of Bishop Károly Eszterházy, after which it served as the bishop’s private garden. It was opened to the public in 1919 by Archbishop Lajos Szmrecsányi, and the park in the heart of the city is still a popular recreational area.

IX. kép – Kilátás keletre az egykori Lipót-bástyára és az Almagyar dombra

A rajz a mai Zárkándy-bástya, az egykori Lipót-bástya képét mutatja be. Ennek a védműnek kalandos sors jutott. 1556-ban meginduló építésétől fogva a várnak azt az oldalát kellett 

védenie, amely mögött domboldal magasodik. A mindenkori ellenség innen (felülről lefelé) könnyedén belátott és belőtt a várba, amelynek védelme erről az oldalról komoly kihívást jelentett. Az erődítmény az előző képen bemutatott füles bástyák csoportjába tartozik.

A bástyát az 1900-as évek elején az Eger–Putnok vasútvonal kialakítása miatt levágták a vár testéről ezért állaga gyorsan leromlott. Teljes rekonstrukciójára, a várhoz történő ismételt hozzákapcsolására egy aknafigyelő folyosószakasz felújításának köszönhetően néhány évvel ezelőtt került sor.

A bástya és a várat védő árok fala közötti száraz területet (ma Bástya utca) a 18. század elején törmelékkel töltötték fel, ami főként a városfal 1702-ben végrehajtott felrobbantásából származott. Zinzendorf kapitány rajzán jól látható, hogy a várárok ezután elvesztette lényegi, védelmi funkcióját.

A kép felső harmadát látványosan szeli át az a futóárok, amely a császári (labanc) és a kuruc csapatok között húzódott. Emögött emelkedik Eger ikonikus hegye, az Eged-hegy. Jellegzetes formája és felszíni növényzetének tájképe a mai napig szinte változatlan. A hegy déli oldala évszázadok óta ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez. Az itt szüretelt szőlő pedig a zamatos egri borok elengedhetetlen összetevője.

Image no. 9 – View of the former Lipót (Leopold) Bastion and the Almagyar Hill to the east

The drawing features the present-day Zárkándy Bastion, the former Lipót Bastion, which has had an adventurous fate. Since its construction, which began in 1556, its role was to protect the side of the castle behind which there was a hill. From here (from the top down), the enemy could easily see and fire into the castle, so its protection posed a serious challenge to the defenders. The fortress belongs to the group of orilloned bastions shown in the previous picture.

The bastion was cut off from the body of the castle in the early 1900s due to the construction of the Eger-Putnok railway line. It quickly deteriorated, falling into a state of disrepair. It was reconstructed and reconnected to the castle a few years ago thanks to the renovation of one of the controminas.

In the early 18th century, the dry area between the bastion and the wall of the ditch (now Bástya Street) was filled with rubble, taken mainly from the demolition of the city wall in 1702. Captain Zinzendorf's drawing clearly shows that the ditch subsequently lost its essential defensive function and continued to serve as a “rubble graveyard”.

The upper third of the picture is crossed by the communication trench between the imperial (labanc) and Kuruc troops. Behind it rises Eger’s iconic hill, called Eged. Its characteristic shape and the landscape of its surface vegetation are almost unchanged to this day. For centuries, the southern side of the hill has been providing ideal conditions for wine growing. The grapes harvested here are used to produce the full-bodied Eger wines.