Múzeumpedagógiai foglalkozások óvodásoknak

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUSOK!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:
A Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze.

Az alábbi napokon már nem tudunk múzeumpedagógiai foglalkozásokra jelentkezéseket fogadni, minden időpont betelt!

Június 05, 10, 11, 12, 15, 16.

I. Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.
Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

+36 30 815 0963
+36 36 310 159

vagy keressen minket e-mailben:
muzeumpedagogia@egrivar.hu

Kollégáink munkanapokon, 10.00-tól 16.00 óráig fogadják hívását!

II. Jelentkezés menete

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak - Iskoláknak - Időpontkérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

III. Részvétel feltételei

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 1000 Ft/fő
A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása!

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.
A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

IV. Fontos tudnivalók

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kezdési időpont a foglalkozás kezdetét, nem pedig a múzeumba való megérkezés időpontját jelenti!

Számítsanak arra, hogy a pénztáraknál olykor sorban állás lehetséges! Késés esetén a foglalkozás időtartama csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy – a bejelentkezett csoportok létszámától és beosztásától függően – a foglalkozást nem áll módunkban megtartani!

Kérjük, hogy a késésről telefonon értesítse kollégánkat!
Kérjük, hogy a jelentkezési lapot hozza magával!

Ugri és Bugri, a két mókustestvér
MeseJáték a Gárdonyi-kertben

A foglalkozás első felében Gárdonyi Géza otthonával ismerkedünk. Ezt követően a Gárdonyi-kuckóban meghallgatjuk az író meséjét a két mókustestvérről, Ugriról és Bugriról, megismerkedünk a mese szereplőivel, beszélgetünk a történet legfontosabb üzeneteiről. A Gárdonyi-kertben odút keresünk Ugrinak és Bugrinak, miközben felfedezzük a mese hőseinek lehetséges otthonait, különösen figyelve az adott évszak jellemzőire. A foglalkozás végén könyvjelzőt színezünk a két mókus képével és kedvenc eledelükkel. Ha marad kedv és idő, a végén újabb mesére hivatalosak a gyerekek a mesesarokba.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert
Időtartam: 90 perc

Évszakok a Gárdonyi-házban

A foglalkozás során Gárdonyi otthonában teszünk látogatást, ahol az író hétköznapjairól szólnak a történetek: mivel foglalkozott, hogyan teltek napjai, milyen műveket ihlettek az évszakok, a természet? Ezt követően a mesesarokban meghallgatjuk egyik legszebb történetét.

A cinege című mese hőse két kislány és egy, a téli hideg elől megmentett énekesmadár. Hogyan töltik a telet a szobában, miként gondoskodik a két gyermek a védtelen kis állatról, és mi történik, amikor kitavaszodik?

Egy sétán megismerkedünk az író kertjével és felfedezzük az aktuális évszak színeit, illatait.
A foglalkozás végén papírból mozaikképet készítünk a mese hőséről és játszunk a Gárdonyi-kuckóban.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert
Időtartam: 90 perc

Szüleim gyémántja voltam
Kirándulás Gárdonyi mesevilágában

Az óra első felében Gárdonyi Géza házába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az író életéről, munkásságáról kapnak ismeretet a gyerekek. Visszatérve a foglalkoztató terembe a „Mióta haragszik a kutya a macskára?” című bábjátékot nézik meg. A mese után könyvjelzőt készítenek, melyet elvihetnek magukkal emlékül.

Helyszín: Gárdonyi Géza Emlékház, Közösségi Ház és Kert
Időtartam: 60 perc

Így éltek...

„Inkább kevés oroszlán…”

Játék a kazamatában

A foglalkozás helyszíne a megújult Kazamata, ahol rövid, a várakról szóló bevezető beszélgetés után az óvodások egy sétát tesznek. A gyerekek a kezükben egy kép részletét (puzzle-darab) tartják, amely a kiállításban látható tárgyról készült. A darabok különböző formájúak (háromszög, négyzet, kör stb.) A séta során fel kell ismerniük, hogy melyik műtárgyról készült az adott puzzle-darab. Ezt követően a darabot be kell illeszteni a teljes képbe.

A játék könnyítéseként az első darabot mindig az óvó néni kapja. A kirakós játék után mini vitézi próbát tesznek, amely során a gyakorlatban kipróbáljuk, rögzítjük az elhangzottakat: mocsárjárón egyensúlyoznak, borsót visznek dobon, és a „settenkedő” pályán hangtalanul közlekednek. Az ügyességi feladatok teljesítése után névre szóló vitézi oklevelet kapnak.

„Pont, pont, vesszőcske…”
Kirándulás a török korban

Ezen a foglalkozáson a török korral ismerkedünk meg játékos formában – mondóka, ének, mese segítségével. Egy kis bevezető beszélgetés után mondókázva, együtt rajzoljuk meg a török basát, akinek számos tulajdonságát sorra vesszük és megbeszéljük. Ezt követően „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című bábjátékot nézhetik meg a gyerekek.

Az előadás után Az egri vár története című kiállításban a török termet mutatjuk be, ahol illatfelismeréses játék közben vesszük sorra a legjellegzetesebb fűszereket és növényeket, amikkel ebben a korban ismerkedtek meg a magyarok. Az egyik óvodás kisfiút beöltöztetjük töröknek, miközben beszélgetünk a ruhadarabokról és azok funkcióiról. Visszatérve a foglalkoztató terembe, minden gyerek elkészít egy török szultánt - előre kivágott filc darabkákból -, amit haza vihet emlékül.

”Bóbita, Bóbita épít…”

Ismerkedés a várral

A foglalkozás elején képek segítségével arról beszélgetünk, hogy mikortól, és miért építettek várakat. Milyen anyagból készültek, melyek a legfontosabb építészeti elemek? Egy, a mai Egri várat ábrázoló makettet körbejárunk, „madártávlatból” alaposan megfigyelünk, majd összehasonlítjuk az 1552-es egri vár képével. Ez után vársétára indulunk, mely során megismerkedünk az Egri várral, annak jellegzetes elemeivel, épületeivel.

A gyerekek minden egyes helyszínen játékos ügyességi feladatot oldanak meg. A sikeres próbatétel után oklevelet kap a csoport, melyet elvihetnek magukkal emlékül.

Keresem, kutatom…
Régészet

A régészeti foglalkozást a történeti kiállításban kezdjük, ahol rövid sétát teszünk. Beszélgetünk a múzeumról és a kiállításról, arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a tárgyak a vitrinekbe, ki a régész, mivel foglalkozik? Egy nagy kosárból kiválogatjuk a kiállításban is szereplő tárgyak másolatait anyagaik alapján. Külön vesszük az oda nem való, a mai, modern kor műanyag tárgyait.

A foglalkoztató teremben egy rövid kisfilmet nézünk meg egy ásatásról, ahol „élőben” láthatják a régészek munkáját. Lesétálva a régészeti homokozóhoz, a gyerekek párokban, a saját kijelölt területükön régészkednek. Egy talpas tál darabkáit és emlékérmet találnak, amit megtisztogatnak, és egy tálat - párban - a teremben össze is ragaszthatnak. A kerámiaérmet bőrszíjra fűzve hazavihetik emlékbe.

Beszédes népviselet
Az egri népviselet

Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.

Nagyapó tréfái
Gárdonyi Géza élete és meséi

Az óra első felében Gárdonyi Géza Bolond Istók utazása című meséjét hallgatják meg, és a mesével együtt élve utánzósat játszanak a gyerekek, majd az író egykori otthonába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az életéről, munkásságáról kapnak fontosabb információkat. A foglalkoztató terembe visszatérve könyvjelzőt készíthetnek.

VÁRMŰHELY

„Csicsogtatom, söndörgetem…”
A nemezelés titkai

A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. A beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket: tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

„Mi kerül a vászonra?- Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés

A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével a gyerekek terítőt készíthetnek.

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás

Az egyik legősibb világítási fajta a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamtatát.