Ajándékozás a Dobó István Vármúzeum számára Holló Valéria gyűjteményéből

2022. 03. 08.

Dr. Szemerkényi Ágnes és családja 158 darab népviseletet, textilt és kerámiát ajándékozott intézményünk néprajzi gyűjteménye számára.

Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria műgyűjtő, műkereskedő neve összeforr a Dobó István Vármúzeum Néprajzi gyűjteményével, hiszen alapját 1952-ben Holló Valéria teremtette meg, az 1368 db-ból álló, az egész Kárpát-medence néprajzát reprezentáló népművészeti tárgyaival.

1952-ben 1368 darabos kiemelkedő tárgyegyüttessel gyarapodott a múzeum néprajzi gyűjteménye: népviseletek, szőttesek, hímzések Erdélyből, a Felvidékről, Mezőkövesdről és környékéről valamint a Sárközből. A kerámiák nagyobb része Észak-magyarországi, gömöri és Alföldi fazekasközpontokból származnak, de Erdélyből is szép számmal vásárolt fazekas termékeket. A pásztorfaragások főleg Dunántúlról, a bútorok Gömörből és Hartáról származnak.

Második alkalommal 1996-ban fia, Dr. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész és felesége Dr. Szemerkényi Ágnes néprajzkutató 500 tárgyat ajánlott föl a múzeumnak megvásárlásra.

 

A mai napon pedig Dr. Szemerkényi Ágnes és családja 158 darab népviseletet, textilt és kerámiát ajándékozott gyűjteményünk számára. Ebből 87 db népviselet és textil, valamint 71 db kerámia. A korábban kapott tárgyakkal együtt 2026 tárgy származik Holló Valéria gyűjteményéből.

 

A 2022-es ajándékozás textiljei között találhatunk erdélyi népviseleti darabokat: kiváló állapotú kalotaszegi vállfűs ingeket, kötényt, székely harisnyákat (férfinadrág), számos hímzett lakástextilt, varrott csipkéket, hímzésdarabokat, melyek dekoratív népművészeti motívumokat őriznek az utókor számára. Jelentősek a matyó népviseleti darabok, a szintén jó állapotban megőrzött női blúzok, lityák, vattás rékli, kötény, nyakravaló, illetve a három darab zsinórozott kisfiú mellény. A sárközi Váraljáról származó száda alapanyagú keresztszemes hímzésű női blúz hiánypótló a múzeum néprajzi gyűjteményében.

Kiemelkedő darab az a két cifraszűr, amely az államosítás során a Néprajzi Múzeumba került, majd 2021 során az örökösök visszakaphatták. Az egyik borsodiként megjelölt darab a mezőkövesdi szűrök stílusában készült, a másik – stílusjegyei alapján debreceni szűr –, magyar címeres motívummal díszített.

 

Az ajándékozásnak köszönhetően 3 darab kisbunda és egy bőrmelles is gazdagítja a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményét.

66 db kerámiát is átvehettünk néprajzi gyűjteményünk számára. Holló Valéria különös szeretettel gyűjtött szűkebb hazája, a palócság területéről. Így kerámiaedényei főként az északi magyar peremvidékről és az alföldi (Gömör, Gyöngyös-Pásztó-Eger, Sárospatak, Mezőcsát, Mezőtúr, Tiszafüred) fazekas központokból származnak.

Kiemelkedő a nagyméretű tiszafüredi tál, s az 1886-os datálású mezőtúri tál, valamint a Harmacról, szülőfalujából származó kis korsó, s a gömöri sablonos díszítésű, fedeles kantáros szilke.

 

 

2022-ben Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria születésének 120. évfordulója alkalmából időszaki kiállítással emlékezünk az egyik legjelentősebb magángyűjtőre. A Dobó István Vármúzeumban található tárgyak mellett a most ajándékozott tárgyak közül is szeretnénk bemutatni néhány kiemelkedő darabot, valamint a Szegedy-Maszák család által őrzött fotókkal a rendkívül sokrétű, gazdag, a magyar népművészet számára értékmentő életutat szemléltetjük.

 

 

Életrajza

Szegedy-Maszák Györgyné, Holló Valéria 1902-ben született a Gömör megyei Harmacon. A matyó népművészet iránt már miskolci középiskolás korában nagy érdeklődést mutatott. Az érettségit követően Borsodban kezdte el a néprajzi gyűjtést, 1929-ben Budapestre költözött s 1930-ban népművészeti műtermet nyitott. Szakmai tanácsokkal Györffy István, a magyar néprajz első professzora, s a néprajztudomány nagyjai segítették. Velük együtt járta be Csonka Magyarország falvait, majd a visszacsatolt területekkel együtt 157 települést 1922 és 1951 között.

 

1935-ben férjhez ment Szegedy-Maszák György festőművészhez, aki Barabás Miklós festőművész dédunokája volt, személyében az anyag gondozásában kitűnő segítségre lelt.

A legértékesebb darabokból létrehozott muzeális jellegű néprajzi gyűjteményük az öt legnagyobb között volt az országban. A magyar népművészetet reprezentáló gyűjteménye létrehozásával, újra alkotásával, népszerűsítésével kiemelkedő szerepet töltött be a magyar mintakincs tovább élésében.

Az eredeti műtárgyak mellett népművészek, háziiparosok munkáit, az általuk készített műtárgymásolatokat is árusította, szakmai útmutatást, ösztönzést, s anyagi segítséget adva számukra. Rendszeres kiállítója volt a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Külföldi közgyűjteményeknek is adott tárgyakat. Közkinccsé téve, kiállításokon mutatta be gyűjteményét, többek között az Iparművészeti Múzeumban.

A háború után, 1945-ben kosztümkölcsönzőt is működtetett, ahol az eredeti viseletek másolatát lehetett kapni. Kosztümjeit a Ludas Matyi korai magyar filmben is lehet látni, de a gyöngyösbokrétás bemutatókhoz is kölcsönözték viseleteit, szakértőként részt vett a zsűrizésben. Akárcsak az új magyaros díszruha divatbemutatóin, Zsindelyné Tüdős Klára modelljei mellett az eredeti népviseleti kollekciókat vonultatta fel.

Az üzletet és a gyűjteményt 1950-ben államosították, a tárgyak a Néprajzi Múzeumba, illetve Holló Valéria közbenjárására az Egri Múzeumba kerültek.