A Valide Sultan Hamam névváltoztatása
Rákóczi Gergely régész cikkében részletezi a változtatás okát
A fürdőrom neve korábban a szakirodalomban teljesen esetleges volt, így meglehetős konfúzió uralkodott a nevezéktant illetően.
Maga a régészeti feltárásokat vezető régész (Gerő Győző) a Valide szultána / Valide Szultana / Valide Sultana névalakokat használta. A régebbi szakirodalom, így a Heves megye műemlékei című kötet is a Valide szultána, míg a művészettörténész Molnár József az ékezet nélküli Valide Szultana névalakot részesítette előnyben.
Az egri török fürdőről szóló egyetlen (1664-es) török kori forrást jegyző Evlia Cselebi török világutazó ((Szejahatnáme című) leírását (Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (2/2.) az eredetiből magyar nyelvre történő fordítást végző Karácson Imre 1908-ban megjelent kötetében a Valide Szultán névalakot használja az oszmán-török nyelvű névalak magyar írásmódjaként, az orientalista irodalom pedig jellemzően a Valide Sultan írásmóddal él.
Az Evlia Cselebi említését magyar nyelven közreadó mű egész pontosan így fogalmaz:
"a belső vár kapuja alatt a híd-főnél; ez a Valide szultán fürdője, mely nagyon szép, kellemes vizű, hat kamrájú fürdője; egész kupoláját vörös keramit fedi."
Az újabb szakirodalom, így a jelenlegi kiállítás szakmai közreműködője, dr. Papp Adrienn lektor "Török fürdők régészeti emlékei Magyarországon" című 2018-ban megjelent könyvében a Valide Szultán,
Sudár Balázs turkológus pedig ugyanezt a névalakot használja a "Török fürdők a hódoltságban" című, a Történelmi Szemle 2003. évi számának hasábjain megjelent tudományos munkájában.
Az egri fürdő megnevezését tehát a friss szakirodalomnak az oszmán-török megnevezést pontosabban követő névhasználati szokásait és Sudár Balázs turkológus véleményét követve változtattuk meg magyar írásmóddal Valide Szultán, angol nyelvi kontextusban pedig Valide Sultan névalakra.
