Remélés Novajon - Műtárgy lett egy kerékpár kerék

Februárban, a farsang farkán ne kerüljék el Novajt, ha igazi farsangi felvonulást szeretnének látni! Jó pár éve magam sem kerülöm el, jut is a koromból az arcokra bőven, de a férfiarcok sem maradnak hab nélkül, a tréfás borotválás jelenete is bemutatásra kerül.

Mit is látunk ekkor Novajon? Egy esküvőre igyekvő társaság tréfás paródiáját, kitűnő zsáner figurákkal.

A menet élén a jeden pár (jegyes pár) halad, a várandós menyasszonynak öltöztetett legény egy fejjel magasabb a vőlegénynél. Őket követi a cigányasszonynak öltözött legény, karján hátikosárral, melybe a tojást gyűjti. Utána a vőfélyek és a cigánylegényeknek öltözött fiúk következnek, rongyos, toljus, azaz libapelyhes ruhákban, kalapjukon libatollal, arcukon korommal, kezükben nyárssal.

A társaságban halad a köszörűs és a borbély, kellékeikkel, a köszörűvel, háttámlás székkel, faborotvával, fenőszíjjal. A köszörűkő, nem más, mint egy ócska kerékpár kereke gumiabroncs nélkül. Ezt a kereket egy legény tolja maga előtt, akinek az ülepére egy háttámlás széket kötöznek. Meggörnyedve maga előtt gurítja a kerékpár kereket, a felbillenő széket lábainál fogva pedig a köszörűs tolja maga előtt. Időnként megállnak, s előadják jelenetüket, a köszörűt alakító legény leül a székére, forgatja a kereket, a köszörűs feni a kést, melyhez a borbély is csatlakozik, pamaccsal habot ken, majd fakésével borotválja a járókelőket. A drótos tót kiabál, lyukas fazekat foltoz. A remélő legények felvonulását a pásztorok zárják, a csordás fújja a kürtöt, a kondás pattogtat az ostorával, a juhász a kolompot rázza. Lovas szekér halad a nyomukban a zenész bandával, olykor megállva rögtönzött táncra invitálja közönségét.

Nem csak maskarás felvonulást látunk, sikoltozó, menekülő lányokat, akiket a legények kormozni szeretnének, s ha sikerül, viszonzásképpen adományokat kapnak a legények: tojást, kolbászt, szalonnát és bort, no meg sütemények sokasága kerül az utcára, s a háziak kínálják pampuskával, pogácsával a remélőket.

Késő délutánra a remélő menet végigjárja a falut, majd visszatér az iskolába, ahol az összegyűjtött szalonnát, kolbászt, 100-200 db tojást, a megbízott asszonyok rántottának megsütik vacsorára. A téltemető, alakoskodó farsangi felvonulást, az evést, ivást a bál zárja.

A fenti novaji felvonulás szervesen illeszkedik a farsangi hagyománykörbe. A farsangi alakoskodó szokás mozzanatait, a megjelenített alakokat Paládi-Kovács Attila közölte 1968-ban[1].  A magyar farsangi szokások mozzanataiban jelen vannak a termékenység, a bőség biztosítását célzó és bajelhárító cselekedetek. Erre utal a novaji lakodalmi menetet parodizáló társaság, élén a várandós menyasszonnyal, vagy a pásztorok zajkeltése, amelynek bajelhárító, gonoszűző funkciót tulajdonít a néphit kutatás. A tréfás borotválást Róheim Géza a férfiasság jelzésére szolgáló legényavató szokások közé sorolta.[2] A borotválás megjelent a borsodi barkók lakodalmi szokásaiban, de a parádsasvári asszonyfarsang egyik jellegzetes mozzanata is. A koromnak tisztító hatást tulajdonítanak, megszabadít a rossztól, gonosztól, betegségtől. A napjainkban is élő szokás, magyar örökségelemként 2016-ban a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére került.

A szokásról Bakó Ferenc 1964-ben, Császi Irén 1998-ban és 2015-ben fotósorozatot és filmfelvételt készített, melyek a Dobó István Vármúzeum Fotótárában találhatóak. A Néprajzi gyűjtemény Juhász Józsefné felajánlásával 2016-ban a novaji farsangi öltözetek és kellékek tárgyaival gyarapodott. Így került a műtárgyak sorába a menyasszony, a borbély, a toljus legény, a kisbojtár öltözete, a kolomp, a szarukűrt, az adománygyűjtő kosár és a köszörűs kellékeként a kerékpár kereke.

Császi Irén

néprajzkutató, muzeológus, Dobó István Vármúzeum

Jegyzet:

[1] PALÁDI-KOVÁCS ATTILA Ethnographia 1968. 241-251.

[2] RÓHEIM GÉZA Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. 2017.