„Páros galamb, csirkés tyúk...”

2021. 01. 08.

Cukortorta a boldogi néphagyományban

Boldogon a 20. század elejétől az ünnepi asztalok dísze a különböző formában elkészített grillázstorta. A grillázs francia eredetű édesség, olvasztott cukorba kevert, apróra tört mogyoró, dióbél, mandulabél és egyéb magvak alkotják. Megnevezése a magyar nyelvben pörkölt, vagy pergelt torta, diós cukortorta, Kalocsa környékén dióstorta, Boldogon cukortorta. Sokáig ritka, drága édességnek számított, a paraszti ünnepi étkezésbe a cukor megjelenése után került be.

 


Lakodalmi ajándék- páros galamb (Bakó Ferenc felvétele 1961. DIV F. 11100)

 

A cukor széles körben történő elterjedését az 1831-ben kezdődő répacukorgyártás alapozta meg. Míg az 1860-as években a cukorfogyasztás mindösszesen évi 1 kg/fő körül mozgott, az 1900 – 1914 közötti időszakban a paraszti háztartásokban már évi 4 kg-ról évi 8 kg-ra emelkedett. Ez a szám 1960-ra a 27 kg-ot is elérte. Kisbán Eszter szerint a cukor presztízsét jelezte az 1900-as évek lakodalmaiban felszolgált grillázstorta, ami olyan cukorból formált építmény, melyben nincs sütemény.

Boldogon a lakodalmak elengedhetetlen kelléke a cukortorta, különösen a páros galamb formára készített változata, mely Palotay Gertrud szerint 1906 körül került be a néphagyományba. Az első helyi specialista, Laczkó Istvánné, a boldogi tanítónő cukrászdából hozatott, dióval kevert égetett cukordíszítésű tortái alapján kezdte el készíteni alkotásait. Dió helyett őrletlen mákot kavart a pirított cukorhoz, a tortáknak csak a külső vázát alakította ki. A megrendelők kívánságának megfelelően páros galamb, tyúk csibékkel, kakas, gólya pólyásgyerekkel, szarvas, templom, vőlegény- menyasszony figurákat is készített. A formáláshoz sárgarépát, csészét, tejesköcsögöt használt, a díszítésre kockacukrokat helyezett a különböző formákra, színesre kifestette, gyertyákat tűzött a torták tetejére.

A Laczkó Istvánné által megteremtett hagyományt Varga Lászlóné, majd Kókai Ferencné Hutás Ilona (1930-1993) követte. Az 1960-as évektől kezdve kb. 25 éven keresztül Kókai Ferencné volt az egyetlen specialista, akitől a boldogiak a lakodalmi kellékként használt grillázs tortákat meg tudták rendelni. Ebben az időszakban már családi ünnepekre, óvodai születésnapokra is ajándékoztak kis méretű malacokat, kis csirkéket, szíveket. A következő formák alkották a repertoárját: egyes galamb, csirkés tyúk, kakas, gólya, nagy szív, templom, babakocsi. A díszítés tojásfehérje-porcukor keverékéből készült, amit hólyagpapírból alakított tölcsérrel vitt fel a formázott grillázs felszínére.

Az alábbi feliratokat alkalmazta tortáira: „Legyetek boldogok! Sok szerencsét! Éljen az új házaspár! Szív küldi szívnek szívesen.” A templom alakú tortára: „Bemegyek szent templomodba, az oltárhoz!”

 

 


Pávagalamb a boldogi lakodalmasban - Tatai Józsefné munkája (2018. Zábrátzky Éva felvétele)

 

A cukortorták készítésének hagyománya Kókai Ferencné családjában a mai napig él. Leánya, Tatai Józsefné Kókai Anna már kislány korában segített a díszítésben, majd édesanyja halála után (1996) átvette a feladatot: maga kísérletezte ki a máig használt receptjét, illetve a formakészítés technikáját. A nyári időszakban minden hétvégére jut 2-3-4 megrendelés, de keresztelőkre, elsőáldozásra, házassági évfordulókra, születésnapokra, ballagásokra is készít hagyományos formákat, illetve az egyéni ötleteket, kéréseket is igyekszik teljesíteni. Hírneve eljutott a környező településekre: Tura, Bercel, Aszód, Bag, Galgahévíz, Jászszentandrás lakodalmaira is tőle rendelnek, de Gödöllőre, Budapestre, Salgótarjánba is készített már tortát.

 


A páros galamb formálása (2018. Zábrátzky Éva felvétele)

 

Tatai Józsefné Kókai Anna a lakodalomra elkészített páros galamb alakú cukortortával (2019. Zábrátzky Éva felvétele)

 

 

Tatai Józsefné leánya, Tatai Melinda a boldogi grillázskészítés legfiatalabb szakembere. A nagymamája és az édesanyja nyomdokain járva művészi szintre fejlesztette a cukortorta készítést, otthon szerzett tudását Németh Zoltán Cukorstúdiójában tökéletesítette: elsajátította a karamellvirág készítés fogásait is, ami jóval tartósabb, mint a grillázs. Melinda ezt a technikát - a grillázstorták díszítésére alkalmazza.

 


Tatai Melinda arany helyezésű munkái: Páros galamb, Mákos-mandulás álom (Kárpát-medencei grillázs karamell és mézeskalács készítők versenye, Pánd 2018. Fotó: Tatai Melinda hozzájárulásával)

 

Cukortorta a boldogi lakodalmakban

A cukortorta a boldogi lakodalmi szokásokban, a hérészes menetben, illetve a menyasszonytánc végén játszott szimbolikus szerepet. A hagyományos boldogi lakodalmakban az esküvő után a menyasszony és a vőlegény násznépe külön-külön ünnepelt, a vacsora után a menyasszony násznépe, a hérészesek énekszóval, ételajándékokkal vonultak át a vőlegényes házhoz. A hérészes ételajándékok között szerepeltek többek között a tyúk, kakas, szarvas, templom formájú torták is, melyeket a nagyméretű, mézeskalács-figurákkal körbedíszített menyasszonykalács után vittek, gyertyákkal kivilágítva.

páros galamb alakú grillázstorta a lakodalom eseményeiben kiemelt szerepet kapott, a boldog, páros életet szimbolizálta. Akárcsak régen, ma is a keresztanya kötelessége, hogy megvásárolja. A vőlegény a táncból egy páros galamb formájú tortával váltja ki a menyasszonyt, a cukortorta megjelenése előtti időszakban egy piros alma töltötte be ezt a szerepet. A tortát korábban a vőfély, ma inkább az ifjú pár a tánc után egy késsel, vagy klopfolóval, nyújtófával szilánkokra töri, és a lakodalmas nép körében szétosztja. A hiedelem szerint annyi boldog évet fognak együtt élni, ahány darabra törik a tortát.

 


Hérészes ételajándékok a boldogi lakodalmasban. (2018. Zábrátzky Éva felvétele)

 

A cukortorta formailag, és alapanyagukat tekintve is a lakodalmi rítusok bőséget és termékenységet előidéző szokáseleme. A cukornak egykor gyógyító hatást tulajdonítottak, Tatai Józsefné közlése szerint gyerekkorában pirított cukros vizet kapott az édesanyjától torokfájás ellen. A lakodalmakban a méznek, cukornak szimbolikája az ifjú pár számára az édes életet hivatott előidézni. A cukor a menyasszony befogadásának rítusában is megjelenik: az új otthonában mézes kenyérrel, cukorral kínálták.

A dió a termékenység jelképe, az ókori római esküvőktől kezdve a házasságkötés szimbólumai között szerepel: diót szórtak a bámészkodók közé, ehhez hasonló szokást gyakoroltak Csíkban is. A palóc eljegyzések, a „kendőváltások” alkalmával Bodonyban almát és diót kötöttek a „poszrikos kendőbe”, vagy „gyiós kendőbe”, ezzel viszonozta a lány családja a vőlegény családjától kapott kendőt.

Az állat alakú lakodalmi torták Visky Károly szerint „a korábbi élőállat áldoztatok (pl. kakasok) megfinomult formái”. Bakó Ferenc a váltókakas és -tyúk ajándékozásának egyik változataként értékelte a boldogi kakas és tyúk formájú cukortorták készítésének hagyományát. A kakas és tyúk ajándékozás a Palócföld különböző tájain elterjedt volt, Kazárról ismerjük a feldíszített állatok szerepét a lakodalomi szokásokban. A kakast a férfi, a tyúkot a keresztanyja vitte ajándékba, nem ették meg őket, a házasság szimbólumának tartották őket: a csere a megegyezés, a házassági egyezség szimbóluma volt.

 

 

Dr. Zábrátzky Éva

néprajzkutató, muzeológus


 

Felhasznált irodalom

Bakó Ferenc: Palócföldi lakodalom, Gondolat Kiadó, Budapest. 1987

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások. In: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából. Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében. 36-37. o. Dob István Vármúzeum. Eger.1990

Palotay Gertrúd: Lakodalmi torták Boldogon. Néprajzi Értesítő XXI.113-114. Budapest. 1929

Kisbán Eszter: Étkezések, ételek- új formák és intézmények az újkori magyar táplálkozáskultúrában. 19. o. In: A táplálkozáskultúra változásai a 18-20. században. Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa. 1997

Ujváry Ferenc: Boldog község népszokásai (Dobó István Vármúzeum, ENA 2275) 1981

Visky Károly: A magyarság tárgyi néprajza. A hagyomány tárgyai. Az élet négy szüksége. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest. 1933-1937.

A Dobó István Vármúzeum Palóc Adattárából:

PA 1406-84 Lakodalom, Boldog. Bakó Ferenc gyűjtése (24-25. o.)

PA 1407-84 Lakodalom, Boldog. Bakó Ferenc gyűjtése