Népviseleti babákkal gyarapodott a Vármúzeum gyűjteménye

2021. 01. 08.

Rimóci, őrhalmi, piinyi, kalocsai, kapuvári menyecske, sárközi gyöngygalléros lány, debreceni cifraszűrös férfi és társai idézik a hajdani népviseletet.

A művészien megformált babatestekre, arányosan kicsinyítve, az eredeti viselet hű mását Papp Ferencné (1925-2016) viseleti babkészítő, a Népművészet Mestere készítette. Népviseleti babáinak hagyatékát, lánya, Megadja Károlyné a Dobó István Vármúzeumnak ajándékozta. Az alkotó Gyöngyösön született, így életművének megőrzése, bemutatása Heves megyét gazdagítja.

 

A népviseleti babák ajándékozója Megadja Károlyné (bal első), a múzeum dolgozói és a babák

 

 

A felajánlott hagyaték értékét növeli a hozzá tartozó teljes dokumentációs anyag, mely felöleli a babakészítés mozzanatait, a megelőző kutatómunkát, a gyűjtőfüzetbe dokumentált népviseleteket, szabásmintákat, a készítés technikai műveleteinek eszközanyagát, valamint az életmű dokumentációs anyagát. Papp Ferencné a Népművészek Háziipari Szövetkezetében 1959-től tanulta a népviseletes babák készítését, majd az ország különböző Háziipari Szövetkezetiben oktatta is a művészi fokra fejlesztett technológiát. Munkáira a művészien megformált babafej-, kéz- és testkészítés jellemző. Az élethű babaarcok megformálásánál nagy figyelmet fordított a különböző korosztályokhoz illő arckifejezésre. A babák fejeit textilből, formára keményítéssel, művészi kézimunkával, szempilla öltéssel és festéssel alakította. A nyakas babafejek több mint hatvan típusát fejlesztette ki, mely fejsablon fémformák a hagyaték részét képezik.

 

A babák fejét, arcát, testét művészi kézimunkával alakította ki Papp Ferencné

 

 

A babák teste sem merev, a forgó lábak lehetővé tették az ülő helyzetet, a karokat is mozdulattal jelenítette meg, kezükben pl. kendőt, kosarat, pólyás kisbabát, virágcsokrot tartanak. Babái egyedi értékét a precíz kutatómunka adja, falvakat járva helyszíni és múzeumi gyűjtéseket végzett egy-egy falu népviseletének elkészítéséhez. Rajzokkal dokumentálta, majd szabásminták készítése után varrta meg hiteles, arányosan kicsinyített mását az adott népviseletnek. Kiemelkedőek a kapuvári, sárközi, kalocsai, matyó és a palóc falvak népviseletét bemutató babái. Babái között egy falu akár négy generációjának ünnepi vagy hétköznapi öltözete is megjelenik.

 

Palóc idős asszony, tápéi leány és rimóci anya gyermekével

 

 

A népi iparművész címet 1961-ben, a Népművészet Mestere címet pedig 1981-ben, életműve elismeréseként kapta meg. Emellett 1965-ben az Országos Népviseleti Babapályázaton első díjat, 1972-ben Kis Jankó Bori nívódíjat, 1978-ban a galgamácsai kiszejárást idéző babáival első díjat kapott.

 

Papp Ferencné viseleti babakészítő babái

 

 

Az első, Papp Ferencné által készített baba a muzeológus kezében

 

 

A múzeumi nyilvántartásba vétellel megkezdődik a hagyaték feldolgozása, majd digitalizálása, mely a nagyközönség számára is biztosítja a hozzáférhetőséget. A hagyaték kiváló forrása lehet egy tematikus kiállításnak, mely a babatest készítéstől kezdve, a terepmunkán át bemutatja a művészi népviseletes babák készítésének folyamatát, valamint Magyarország néprajzi csoportjainak arányosan kicsinyített népviseletét.

 


Császi Irén

néprajzkutató, muzeológus, Dobó István Vármúzeum