„Ezek után majd jobban tudok rajtatok segíteni…”

2021. 01. 08.

Kanadai kivándorlást követő női szerepváltozások a két világháború között

Ha visszatekintünk a múlt század derekára a saját családunk vagy ismerőseink között is találhatunk arra példát, hogy szülőföldjüket többen elhagyták egy boldogabb élet reményében. Magyarország területéről több mint 1,5 millió ember költözött el ebben az időszakban, amelynek oka a szűkös megélhetési viszonyokban, a megkésett társadalmi fejlődésben és a különböző történelmi, társadalmi eseményekben gyökerezik. A kivándorlás a palóc népcsoport területét több hullámban érintette. Az I. világháború kitöréséig szervezett keretek között indultak útnak a gyors meggazdagodás reményében. Többen hazatértek. A két világháború közötti időszakban az Egyesült Államok már korlátozta a bevándorlást, így elsősorban Kanada lett az új célirány. A II. világháború után a korlátozások tovább erősödtek, elvárás volt a szakképzettség és egy kint élő rokon meghívója.

Nádasdi Dezső és felesége Mária. 1950-es évek, Kanada

 

Egy bányászcsalád hagyatékából 100 levelet őrzünk. Az írásos dokumentumok 1932 és 1956 között érkeztek haza Kanadából. A levelek írója a 26 éves Mária, aki férjével és öccsével indult el a tengerentúlra. A három fiatal a gazdasági megerősödés reményében hagyták el az országot, egy olyan időszakban, mikor a paraszti kultúra gyökerei már fellazultak és az ipari munka nem tudta a helyi lakosságot kellő számban foglalkoztatni. A házaspár bízott abban, hogy haza fognak költözni. Ma már tudjuk, hogy ez az ő esetükben nem történt meg. A hazaköltözés reménye miatt a családi kötelékek megőrzése Mária számára mindig fontos maradt. Ennek egyetlen formája a folyamatos levelezés volt. Az írásos dokumentumok száma a két világháború közötti időszakban évente 1-2 alkalom volt, a későbbiekben sűrűsödött. Címzettje a fiatal húga, aki az óhazában maradt szülőket gondozta.

 

Kanadából érkezett levél borítéka, 1939.

 

 

Az írásos dokumentumok olvasása során megelevenednek előttünk a családi kapcsolatok hálói, a kivándorlást követő évek nehézségei, a tárgyi javakkal való segítése az itthon maradóknak és az otthonról hozott szokásokhoz való ragaszkodás, annak tovább éltetése. A levelek olvasása során életre kel a múlt és egyéni élettörténetek rajzolódnak ki előttünk. Betekintést kapunk a vidékünkre jellemző társadalmi problémákra.

 

Kanadából érkezett levél borítéka, 1939.

 

A Dobó István Vármúzeumban Bakó Ferenc néprajzkutató figyelt föl először a Kanadába kitelepült Heves megyei magyarságra. Tíz hetet töltött a tengerentúlon, ahol a magyar etnikum öntudatát vizsgálta. 1988-ban jelent meg a Kanadai magyarok című könyve, amely átfogó képet mutat a kivándorlás kultúrájának változásáról, gazdag fotóanyag és személyes elbeszélések kíséretében.

Földi Viktória a korábbi helyi kutatásokra alapozva vizsgálja a bányászcsalád hagyatékát. A Dobó István Vármúzeum Évkönyvében 2018-ban publikálta kutatásának eredményeit „ha Kanadát óhajtjátok, azt Magyarországon is el lehet érni…” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között címmel. A levelezések alapja a tárgyak cseréje, amelynek számos formája jelenik meg az írásos forrásokban. Kanadából ruhaneműk érkeznek, még Magyarországról pehely érkezik nagy mennyiségben. A rokoni kapcsolatok fennmaradását a gazdasági kapcsolatok segítették.

 

 

A kanadai levelek egy sajátos értelmezését adta egy konferencia előadás. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és a Magyar Tudományos Akadémia BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztálya 2018. október 26-27- én rendezte meg az Emlékek, szövegek, történetek – Női folklór szövegek konferenciáját Budapesten. A két napos értekezés során a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit jelentenek a nőktől származó elbeszélések az őket megélőknek, elmesélőknek, leíróknak. Hogyan formálódik a nők identitása?

„Ezek után majd jobban tudok rajtatok segíteni…” Kanadai kivándorlást követő női szerepváltozások a két világháború között című előadás során Földi Viktória arra kereste a választ, hogy hogyan változott Mária élethelyzete 1932-1940 között. A kivándorlást követő években a szülőföldről hozott szociális minták tovább erősödnek a levelek írójában, amely az Újhazában betöltött női szerepeket is erősen meghatározta. Frauhammer Krisztina-Pajor Katalin szerkesztette konferenciakötet 2019-ben jelent meg. A 25 tanulmány között megtalálható ez is.

 

Földi Viktória


Felhasznált irodalom

Bakó Ferenc - 1988, Kanadai magyarok. Gondolat Kiadó, Budapest.

Földi Viktória

2018, „Ha Kanadát óhajtjátok, azt Magyarországon is el lehet érni…” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között. In: Agria LI. 109-133.+

2019, „Ezek után majd jobban tudok rajtatok segíteni…” Kanadai kivándorlást követő női szerepváltozások a két világháború között. In: Emlékek, szövegek, történetek, Női Folklór Szövegek. 237-253.