60 éves a Vármúzeum - 6vanHatás virtuálisan

2021. 02. 04.

Kossuth levele, Gárdonyi titkosírása a mennybelépő csizmával - válogatás a 60 ÉVES DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL

Milyen volt Kossuth Lajos kézírása, milyen gazdag jelrendszert alakított ki Gárdonyi Géza a titkosírásához, s mit neveztek mennybelépő csizmának, megtudhatjuk a

DIV 60 virtuális kiállítás tárgyai között barangolva. A Dobó István Vármúzeum 60 éves fennállásának tiszteletére, Hatvan hatás A Dobó István Vármúzeum 60 éve címmel, 2018 őszén időszaki kiállítás nyílt, mely 2020-ban is látogatható. Bemutatásra került a régészeti, történeti, néprajzi, képző-és iparművészeti, irodalomtörténeti gyűjtemény, két segédgyűjtemény, a kutató-és szakkönyvtár, valamint a fotóadattár, de betekintést kaptunk a tudományos kutatómunkába, a műtárgyállomány kezelését végző restaurátorok és a felhalmozott tárgyi örökség élményszerű bemutatását végző múzeumpedagógusok munkájába.

Igazi kuriózumok között nézelődhetünk, a régészeti gyűjteményből bemutatásra kerültek az újkőkori idolok, a szkíta fejedelemasszony sírjának leletei, Aldebrő–Ilona-tábla lelőhelyről, melyről 3D modellek is készültek, hun kori csontfésűk Andornaktálya-Kis-Rét-dűlő lelőhelyről, honfoglalás kori hajfonatkorongok, vagy a várostrom során elesett zsoldos katona arany pénzei és a hevesi ezüstpénzek.

történeti gyűjteményből e kiállításba 1848-49-es helytörténeti relikviákat válogattunk: Kossuth Lajos levelét, amit Tavassy Antal egri polgármesternek címzett, Mesterházy István nemzetőr őrnagy damaszkolt pallosát. Emellett Eger ipartörténetét reprezentáló gazdag kollekciónkból céhes emlékeket, az országosan is kiemelkedő jelentőségű egri fertálymesteri botot, Gárdonyi Géza regényéből ismert „Sukán bácsi” végrendeletét 1582-ből, valamint a város életében nagy megbecsülésnek örvendő Hibay család leszármazottjának, Hartl Edének nemesi levelét, s olvashatunk első világháborús képeslapokat.

néprajzi gyűjtemény alapját Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria műgyűjtő és műkereskedő 1868 darabból álló népművészeti gyűjteménye alkotta, mely a Kárpát-medence magyar nyelvterületein gyűjtött anyagot tartalmazza. Ebből, s az azóta gyarapodó a gyűjteményből válogatva megtudhatjuk a mennybelépő csizma rejtélyét, s azt is, hogy miért szenvedtek gyomorbántalmakban a csizmadiák? Kinek készült az egri cserépkulacs? A tiszanánai szűcs bundája, a madaras halotti lepedőszél, az egri asztalos 1847-ben készült ládája, az egri Ódry Dániel mézeskalács ütőfája, a bükki üveghuták „töviskes” kancsója területünk mestereinek jellegzetességeit tükrözik. Ritka dokumentáció a Bakó Ferenc által készített filmfelvétel a Gyöngyöspatai menyecske öltöztetéséről 1968-ból. A papírjátékok különleges világát idézi a Schreiber-féle papírszínház.

képzőművészeti gyűjtemény története 1950-ben, a Líceumi Múzeum képtári anyagának átvételével indult. A gyűjtemény gyarapodásában meghatározó az Országos Akvarell Biennálék rendezési joga, mely lehetővé tette a kortárs akvarellek gyűjtését. Bemutatásra kerültek a 17-18. századi olasz és németalföldi, így Pietro Bellotti, Cesare Fracanzano, Giovanni Battista Caracciolo, valamint a 18-19. századi magyar és osztrák festők művei, és a kétszáz éve született Kovács Mihály különleges szépségű női portréja, Feleségem arcképe (1872). A kisgrafika gyűjteményből 18. századi apácamunka Árpád-házi Szent Margitról az egyéni áhítatot, az iparművészeti gyűjteményből a parádi csipkés tál és a bélapátfalvi dísztál a polgárság igényeit tükrözi.

Az egri vár kultuszát Gárdonyi Géza alapozta meg, neve összeforrt Egerrel és a várral. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum 1952 óta működik, berendezése az eredeti állapotot tükrözi. A Dobó István Vármúzeum gondozza, gyarapítja a gyűjteményt, ápolja az író kultuszát és koordinálja a Gárdonyihoz kapcsolódó irodalomtörténeti kutatásokat. Az irodalomtörténeti gyűjteményből Gárdonyi Géza utolsó levelei és személyes tárgyai emelkednek ki. Betekintést kapunk titkosírásos feljegyzéseiből, mesterfüzetéből, Az egri csillagok kéziratából, s láthatjuk íróasztalát, írógépét. 

A kutató-és szakkönyvtár, mint segédgyűjtemény önálló egységet képez a múzeum egyéb gyűjteményei mellett. Gyűjteménye az 1950-es évektől kezdett gyarapodni adományokból, majd a 60-as évektől csere és vásárlás útján. A könyvritkaságokból az egyetemépítő Eszterházy Károly egri püspök Egerben megjelent liturgikus könyve (1768), valamint a fatáblás, préselt domborítással díszített velencei Antifonárium (1645), és 1851 előtti Magyarországon és külföldön megjelent kötetek láthatók.

A Fotóadattári segédgyűjteményt 1953-ban hozták létre, de már 1952-ben fotólaboratóriumot rendeztek be a Butler-ház épületében, ahol az akkori egri múzeum gyűjteményei voltak. A fotók nyilvántartásba vétele mellett, a felvételekről 1954 óta földrajzi és szakágankénti tematikus szakmutató cédulák készülnek. Jelenleg több mint 100.000 felvétel szerepel a fotóadattári nyilvántartásban. Igen jelentős a Heves megye műemléki topográfiához és a palóc kutatás tudományos programhoz készített fotóanyag, melyből Bakó Ferenc fotói a néprajztudomány számára kiváló kordokumentumok.