Kápolna kutatás konferencia

Dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója beszédében a régészek és önkéntesek munkáját dicsérte. Az elmúlt hónapok gyors és eredményes munkája az elhivatottságukat és munka iránti elkötelezettségüket bizonyítja.

Az első szekció a kápolna létrejöttének és használatának történelmi hátterét a vizsgálta.

,,Milyen az új információkat kapunk, ha más szemszögből szemlélődünk és teszünk fel kérdéseket?” - tette fel a kérdést Novákné Mlakár Zsófia.

A szekció vezető elnöke, arra bíztatta a hallgatóságot, hogy folyamatosan kételkedjenek, mindig tegyenek fel új kérdéseket. A kápolna kutatás kapcsán is tegyenek így, szemléljék folyamatában az eseményeket.

Egy város metamorfózisa. Eger változó arcai a barokk idejéig címmel nyújtott alapos történelmi áttekintést Verók Attila, egyetemi tanár.

N. Kis Tímea előadása Devóció és reprezentáció Barkóczy Ferenc egri püspöksége idején című előadásában Eger és Heves megye egyházi épített és művészeti emlékeit vette számba újabb könyvészeti, lelvéltári és történeti kutatásai információi alapján.

Ezt követően Horváth-Bálint Petra előadása Az Eged hegyi ,,boszorkány”. Kelemen Kata perügye (1776) izgalmas történeti néprajzi adatokkal szolgált a kápolna használatáról.

Az első szekciót Rácz Kristóf előadása zárta: A Nyugat-Bükk szakrális hősei, remeték a felhők felett.

A második szekció a régészeti előadássorozatát Turay Zoltán vezette.

A ,,Specificatio Eged hegyi kápolnára fedelékre válókrúl” Havasi Norbert előadása, a kápolna építés -és kutatástörténetét mutatta be a résztvevőknek. A kápolna felfedezését, a kutatás előzményeit ismerhettük meg. Az első nyomoktól kezdve, amely egy korabeli térkép volt, egészen a helytörténeti forrásokig, részletes képet kaptunk a Szent Kereszt kápolna múltjáról.

Rákóczi Gergely, a feltárást vezető régész a munkafolyamatról és a régészeti kutatások eredményeiről mesélt. A kronológiai áttekintést után a kezdeti lépésekbe avatta be a közönséget.

2020-ban műszeres felderítéssel kezdték el a munkálatoknak, ám előtte a romokon lévő növényzet megtisztítását végezték el. 2023-ban már lehetőségük nyílt megkezdeni az ásatást, amely során az első pénzérméket is megtalálták. A 2024-es tervásatás alkalmával a szentély és sekrestye feltárását végezték. Részletes képet kaptunk a templom kialakításáról és kiderült, hogy a viszonylag monumentális templom nagy valószínűséggel egy tehetős földesúr finanszírozásával épülhetett meg.

Valasek Enikő, a Dobó István Vármúzeum régésze  Balták, könyvek, keresztek figyelemfelkeltő című előadása a kápolna kutatása során előkerült leletanyagokat mutatta be.

Leleteket egészen az őskortól a kora újkorig találtak fémkeresős kutatással. Egy 1684-es ezüst krajcár ostromtábor emlékét hordozza, míg egy balta feje a kápolnát megelőző korról mesél. Számos leletre bukkantak a templomhoz köthető építészeti, szakrális és mindennapi használati eszközök tekintetében. Az építészeti elemek között gyakoriak voltak a vasszegek és téglák, kőelemek. Használati tárgyak között a vaskulcs, tűzcsiholó, cipősarok, kis mennyiségben kerámia és üveg került elő. Szakrális tárgyak közül 18. századi keresztet, kegyérméket találtak.

Az egyik legérdekesebb felfedezés egy 19. századi elöltöltős pisztoly, jellegzetes növény mintázattal, mely a kápolna elhagyását követő korszakból származik.

A 20. század világháborús időszakáról rengeteg töltényhüvely és szurony mesél, mely arra enged következtetni, hogy a templom egykoron lőállásként szolgált. A háborús helyzetet változás követte, erre utal 20. század második feléből származó békegalamb is, amit egy arra járó túrázó hagyhatott el.

A harmadik szekció a Nagy-Eged-hegyi kápolnához kapcsolódóan legújabban felkutatott egyházi műtárgyak részletes bemutatására szolgált, levezető elnöke Sikéné Kovács Melinda, a Dobó István Vármúzeum restaurátora volt.

Botka Mátyás fémrestaurátor és Szabó Csabáné műtárgyvédelmi asszisztens a Szent Kereszt kápolna rokokó ereklyetartójának restaurálási folyamatába és anyagvizsgálatának menetébe vezette be a részvevőket.

Szabó Csabáné informatív előadása révén a tisztítási fázis türelmet igénylő folyamatába láthatott bele a közönség.

Botka Mátyás az ereklyetartó fémszálait vizsgálta, szerkezetének és előállításának folyamatával ismertetette meg a résztvevőket. Az apácamunka vizsgálata azért is fontos, mert következtetni enged a belső szerkezet anyagára.

A szekció záró előadásaként Burinskaité Paulina és Szőke Viola, egyetemi hallgatók beszéltek a Szent Kereszt kápolna oltárképének restaurálásáról. A színvonalas előadás méltó zárása volt a Nagy- Eged-hegyi konferenciának.

A kutatás ezzel nem ért véget, várhatóan ősszel folytatódnak az ásatások.