Örökségünk védelme és jövője 8. Az egri vár régészeti feltárásának 100 éve – 1925–2025
 - Hírlevél

1958-ban teremtődött meg a lehetősége annak, hogy a múzeum az egri vár történelmi falai közé költözhessen, a katonaság kiköltözése után. Ettől kezdve a múzeum szakmai gondozásában a régészeti és történeti-levéltári kutatások, konferenciák, gyűjteménygyarapítások, majd műemléki felújítások koordinálása, menedzselése révén új életre kelhetett Magyarország történelmének egyik fontos egyházi és hadtörténeti helyszíne, amelyhez szorosan hozzákapcsolódott az 1552-es ostrom alkalmával tanúsított hősi önfeláldozás, a hazaszeretet, a kitartó, bátor küzdelem vállalásának a gondolata. 

Különösen érdekes lehet majd, az egymástól függetlenül megtörtént kutatási eredmények megismerése, egy-egy adott témában a nézetek egyeztetése, esetleges vitája. Fontosnak tartjuk a vármúzeum egykori és jelenlegi munkatársainak részvételét is.

Eger városában sokan élnek, akik a város története irányában nyitottak – a Városszépítő Egyesület, Lokálpatrióta Egylet, Egri Fertálymesteri Testület, Eger Vára Barátainak Köre, és más kulturális egyesületek tagjai, – így az ő jelenlétükre mindenképpen számítunk. Tervezett konferenciánkra várjuk a szakmai, a laikus és a diák érdeklődőket, valamint a város lakóit egyaránt.

2026. február 25. (szerda)

Dr. Löffler Erzsébet
A 19. századi előzmények „A vár vígasztalan romhalmaza Pyrker János László kezétől kapta az első szépítést.” (Pataki Vidor)

Dr. Petercsák Tivadar
A várásatások helye és szerepe a 20. század első felének kultuszépítésében

Giber Mihály
Várak régészeti kutatásai és műemléki helyreállításai Magyarországon az 1920-as és 1940-es évek közötti időszakban

Dr. Bartók Béla
Az 1925. évi várfeltárások a Felső Kereskedelmi Iskola iratai alapján

Sz. Király Júlia
Apor Elemér – a lírikus tudósító (a várfeltárásokkal kapcsolatos sajtóban megjelenő hírek)

Dr. Feld István
Kozák Károly (1920-1989) régész, a magyar középkor és korai újkor kutatója

Kárpáti János
Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) Kutatási osztálya megbízásából Kozák Károly vezetésével 1957-től 1989-ig tartó egri vári régészeti kutatásokról, építészeti-tervezési, és helyreállítási tevékenységről

Osgyányi Vilmos
A régészet és a restaurálás nem véletlen találkozása a boncasztalon

H. Szilasi Ágota
Kurátori tárlatvezetés Az egri vár története állandó kiállításban

2026. február 26. (csütörtök)

Rákóczi Gergely
„Őseinknek sírmezeje a "Szép asszony" völgyének gerincein” – Bartalos Gyula Eger vidéki archeológiai kutatásai nyomában 125 év távlatából

Buzás Gergely
A középkori várszékesegyház történetéről

Kárpáti János
Az egri vár belső vára, a keleti védő vonal kialakulása a 16. század folyamán, a belső- és külső védőművek egymáshoz kapcsolódása

Zay Orsolya
„Egy aranyos főkötő, kiben gyöngyös rózsák vannak” – viselt-e hajhálót Losonczy Anna?

Varga Emese
Feliratos cseréppipák az egri vár gyűjteményében

Kocsis Edit
Újabb kályhák, kályhacsempék az egri várból. A 2017–2019-es ásatások leletei

Szomolányi Péter
A késő gótikus szentély lavabójának rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó újabb eredmények

Pyrker János László egri érsek (1827 és 1847 között az egyházmegye vezetője) volt az első, aki az egri várat az 1830-as évektől történeti értékében fontosnak tartotta és úgy nemzeti, 

mint szakrális értelemben kultuszhellyé tette. De Gorove László történész 1826-tól közzétett írásaival, Henszlmann Imre művészettörténész, építész, régész 1862-ben folytatott ásatásaival, Ipolyi Arnold egri kanonok, művészettörténész levéltári kutatásaival és Balogh János honvéd tiszt saját helyszíni megfigyeléseivel, melyek 1881-ben jelentek meg írásban, fontos előfutárok voltak. Mégis a szisztematikusnak mondható ásatások 1925-ben kezdődtek meg az egri várban. Az úttörő jelentőségű feltárási munkák dr. Pálosi Ervin jogakadémiai tanár, dr. Lénárt János történelem-földrajz szakos tanár és dr. Pataki Vidor János egri cisztercita gimnáziumi tanár, művészettörténész vezetésével zajlottak. A változó intenzitással, egészen 1938-ig tartó ásatás során elsősorban a védelmi rendszer keleti elemeit, a föld alatti kazamatafolyosókat és a székesegyház területét vizsgálták. Összefoglaló jellegű értékelés azonban csak az utóbbiról jelent meg a Műemlékek Országos Bizottsága részéről Egerbe érkező Csemegi József tollából. Az erődítésrendszer kutatásáról dr. Pataki Vidor János csupán röviden számolt be, az elsősorban a 16. századra vonatkozó, alapvető levéltári kutatásait összegző, 1934-ben közzétett munkájában.

A későbbi kutatók (Lux Kálmán, Gerő László, Galván Károly) egri munkálkodása folytán a kutatások az Országos Műemlékfelügyelet koordinálásával indultak újra, melyet 1957–1989 között Kozák Károly vezetett. A szisztematikusan zajló feltárások eredményeiről, melyek a vár területének több mint a felét érintették – a Dobó István Vármúzeum évkönyveiben, illetve a Várhíradóban – folyamatosan beszámolt. Munkáját és a leletanyag gondozását, Kárpáti János folytatta. Az ásatásokkal párhuzamosan zajlott a vár feltárt részeinek állagmegóvása, helyreállítása és a nagyközönség számára való bemutatása, valamint dr. Sugár István levéltári kutatásai történetileg is alátámasztották a régészeti eredményeket. Az 1990-es évektől Fodor László, 2013–2015-ben Giber Mihály, Nagy László, majd egy nagy volumenű projekt keretében 2017–2020 között Buzás Gergely, végezetül Rákóczi Gergely kutatásai emelendők ki. A leletanyag feldolgozásában fontosak voltak Havasi Krisztina művészettörténeti kutatásai. Napjainkban is számtalan értelmező kutatás zajlik a régészeti eredményekre épülve, melyek szélesebb körű megismertetésére többek között az Örökségünk védelme és jövője konferenciasorozatunk is igyekszik fórumot biztosítani.