Boldog karácsonyt!

Kiállítás a Dobó István Vármúzeum gyűjteményeiből a Déli fogadóépületben

 

A karácsonyi ünnepre készülődésnek, a karácsonyi képeslapnak küldésének, a karácsonyfa állításnak, a díszeknek, az ajándékoknak a mai napig megvan a varázsa. A gyermekek megajándékozásának gyökerei a Kis Jézus történetéhez vezethetők vissza, akit a pásztorok és a háromkirályok is megajándékoztak születésekor. Jézus Krisztus születésének ünnepén, szívesen emlékszünk vissza a gyermeki várakozás örömére, az angyalka vagy a Kis Jézuska által hozott karácsonyfára, a fa alatti játékok csodájára, a családdal együtt töltött napokra.  

Karácsonyfa és díszei

A karácsonyfa az élet fája, a termékenységet, az életet szimbolizálja, családfaként – Jessze ága – Jézus családját, a tudás fája értelemben a paradicsomi fát idézi, amelyen tiltott gyümölcsként az alma függ. Hazánkban 1809-ben József nádor felesége Mária Dorottya állította az első fát Budán.

Mivel ékesítették régen a karácsonyfákat? A parasztság körében főként a természetes, ehető és a házilag előállított díszeket használták egészen a 20. század közepéig. Ilyen volt az alma, dió, mogyoró és a házilag sütött mézeskalács, vagy molnárkalács és a fűzött pattogatott kukorica, papírdíszek. Nemesi és polgári körökben eredetileg az üvegdíszek voltak a legelterjedtebbek, de a viasz, finomszálú drót, a porcelán és fából készült darabok mellett ismerjük a papír, karton, vatta és műanyag díszek gazdag változatait is. 

Ajándékok

Kiállításunkba a 20. század elején és közepén kapott ajándékokból, az egri családok gyermekjátékaiból válogattunk. A századforduló idején a játékokat a Minorita palotában, a „Radiál lámpához címzett Kovács bazár” elnevezésű baba- és játékáruházban lehetett megvásárolni, de a budapesti Liebner bácsi játékboltja vagy a Párisi Nagy Áruház árjegyzék katalógusai is kínálták a megrendelés és postai szállítás lehetőségét. A technikai újdonságok, az első lemezvonatok, automobilok, a porcelánfejű babákon megjelenő divatos öltözetek, a lakásbelső miniatűr bababútorai, a felnőttek világát tükrözik. 

Az 1960-as évektől a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szervezte az egri karácsonyi játékkiállítást és játékvásárt. Újdonságnak számítottak a bevarrott, fésülhető hajjal ellátott PVC és polietilén babák, a mechanikai és műanyag játékok. Nagyszabású vállalkozásnak mondható a Magyar Televízióban 1963-ban elindult, – Mi újság a Futrinka utcában – Bálint Ágnes bábsorozata.  A közismert szereplők Böbe baba, Mazsola, Cicamica, Morzsa kutya és a többi karakter generációk kedvence lett, a bábok habszivacsból készült gyártását a Szarvasi Háziipari Szövetkezet kezdte meg.

Képeslapok

A képeslapok egykor az emberek közötti kommunikáció leggyakoribb eszközei voltak. 1843-ban, Londonban készült az első igazi karácsonyi képeslap, Henry Cole megrendelésére. A képeslapon a karácsonyi asztalnál ülő család képe látható, „Boldog karácsonyt és boldog új évet” szöveggel. A magyarországi képeslap kiadás 1896-ban a millenniumi sorozattal indult, majd megjelentek a karácsonyi üdvözlő lapok is. Napjainkra egyre kevesebb klasszikus, hagyományos postai úton érkező karácsonyi képeslapot kapunk, de ennek mégis megvan a varázsa és még értékesebbé teszi az ünnepi hangulatot.

Karácsony az egri Hevesy családnál

Hevesy Sándor (1902–1986) Eger megbecsült polgára, egyúttal a város elismert főmérnöke, családjával együtt a Kisfaludy utcában élt. 1926-ban végzett építészmérnökként a budapesti József nádor Műegyetemen, majd 1929-ben tért vissza szülővárosába, Egerbe ahol családot is alapított. Gyönyörű ikerlányai, Éva és Mária 1931 júniusában születtek. 

Hevesy Sándor gyermekkorától kezdődően szenvedélyes amatőr fotós volt és később filmeket is készített. Felvételeinek nagy része, melyek 1929–1939 között készültek a Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe került.

Képein számos egri esemény pillanatait láthatjuk viszont, de a legnagyszerűbbek a családja meghitt életét megörökítő filmkockák közül kerültek ki. Ikerlányairól születésüktől kezdődően sok-sok felvétel készített, de igazán különleges élményt ad át számunkra a mikulás és a karácsonyi ünnepek megjelenítése. A felvételeken bensőséges családi ünneplés és együttlét olyan pillanatait örökítette meg Hevesy Sándor, melyeknek köszönhetően időutazást tehetünk régi idők csodás karácsonyaiba.

Kiállításunkban a Dobó István Vármúzeum Történeti tárgyi, Adattári, Fotó- és Játékgyűjteményének tárgyait mutatjuk be. Az egri Hevesy, Löffler, Schmotzer, Pozder, Hollósy családok ajándékai, fotói, filmfelvételei mellett láthatjuk Faragó Lóránt egri játékgyűjtő és fényképész valamint a szuhai Virágh Margit gyermekjátékait is. 

A kiállításhoz készült egy izgalmas online tartalom is, mely INNEN elérhető!

Végezetül a kiállítás címével kívánunk a Dobó István Vármúzeum munkatársai nevében

Boldog karácsonyt!

A kiállítás kurátorai:

Bujdosné dr. Pap Györgyi és Császi Irén