„Víg napok az végeken” – Élet a kora újkori Magyarországon

A Dobó István Vármúzeum egy 11 alkalomból álló tehetséggondozó történelmi szakkör megvalósítását indítja el a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. A program célja hazai és határon túli 6. és 7. osztályos tanulók számára olyan tehetségsegítő szakkör működtetése, amely biztosítja a humán ismeretek interaktív módon történő elmélyítését múzeumi közegben. A tehetséggondozó szakkörön 15 tehetségígéret vesz részt. A témanapok során megismerkedhetnek a püspöki várral, az egri végvárral, fegyverekkel, Balassi Bálint Egerben töltött időszakával, betekintést kapnak a magyar és török életmódba műtárgyak segítségével.

Program

Február 3. - Az egri vár története

Az első alakalommal megismerkedhetnek a Dobó István Vármúzeum állandó és időszaki kiállításaival. Betekintést nyerhetnek a következő alkalmak tematikájába és játékos formában ráhangolódunk az elkövetkező közös munkára. Ez a nap a családokról szól, a résztvevő gyermekek és szüleik egy közösségépítő játékban fedezhetik fel a vár fontos helyszíneit és titkait. 

Február 17. - Eger, mint püspöki székhely, a püspöki vár

Ezen az alkalmon, a szakkörön részt vevő gyermekek az egri püspöki székhellyel ismerkedhetnek meg egy játékos foglalkozás keretében, majd a 6 éves korában esztergomi érsekké, majd egri püspökké lett Estei Hippolit életébe nyerünk bepillantást dr. Kristóf Ilona előadásán keresztül. A délután folyamán az Érseki Palota gyűjteményét látogatjuk meg.

Március 2. -Az egri végvár

Március 3-án a Nemzeti Tehetség Programban részt vevő gyerekek az egri végvárral ismerkedtek meg. Buda 1541-es oszmán-török kézre kerülését követően, az egri püspöki vár megindult az erődítménnyé való átalakulás útján. Minthogy a Kárpát-medence kétharmadát a korszakban víz borította vagy időszakosan vízjárta terület volt, kevés olyan közlekedési út állt rendelkezésre, amelyen egy hadsereg a hozzátartozó szekerekkel, málhás állatokkal, biztonsággal fel tudott vonulni. Emiatt az ilyen útvonalakat ellenőrző várak megszerzése kulcsfontosságú volt. A végvárak szerepéről, a várostromok viszontagságos mindennapjairól Dr. Kelenik József, a Dobó István Vármúzeum volt szakmai igazgatóhelyettese mesélt a résztvevő diákoknak.

A délután folyamán a gyerekek az ostrom eseményeit elevenítették fel egy játékos múzeumpedagógiai foglalkozás keretében. 1552. október 17-én a török sereg elvonult az egri vár alól. Dobó István és védőseregének hősies helytállása nem csak lelassította az Oszmán Birodalom terjeszkedését, de hatalmas példa értékkel is bírt. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a török főerőkkel szemben képesek voltak megvédelmezni egy magyar várat.

Március 23. - 16. századi fegyverek és vértek testközelből

Március 23-án „A 16. századi fegyverek testközelből” témanappal folyatódott a Nemzeti Tehetség Program.
A délelőtt folyamán egy interaktív foglalkozás keretében a diákok megismerték az egykori fegyvertípusok és védelmi eszközök neveit, sajátosságait, használati módjait. Az előadás / bemutató után a gyerekek nagy örömmel kézbe is vehették az addig bemutatott tárgyakat: csákányfokost, arquebuise-t, rapier-t, alabárdot, pisztolyt, stb.

A foglalkozás végén a várudvaron „élesben” is látták / hallották egy kanócos puska töltéstét és elsütését.
Visszatérve a Balassi terembe, az elhangzott információkból összeállított online játékok segítségével tesztelték tudásukat: fegyverek képeit és neveit kellett párosítani, tűzfegyverek töltésének sorrendjét meghatározni, kanóc meggyújtására alkalmas eszközöket kiválasztani, és a lőpor összetevőit kiválogatni. A teszt 100%-osra sikerült!

Ebéd után egy rövid pihenőt követően a Várműhelyben folytatódott a program. Itt megtanulták a szablyavívás alaplépéseit, vágásait, majd egy 8 állomásos akadálypályán játékos „kiképzést” kaptak. Többek között kelevézt hajítottak, csatacsillagot dobtak, íjászatot tanultak.  
A témanap végén voltak, akik megtekintették a Fegyvermustra című kiállítást is.

Április 6. - Magyar életmód a kora újkorban

A kora újkor gondolkodásmódja fontos lépcsőfok folt a mai európai civilizáció kialakulásához vezető úton. A földrajzi felfedezések időszaka, az Oszmán Birodalom európai hódításai átalakították a társadalmak működését. Miben volt ekkor más az emberek élete, miben hittek, hogyan gondolkodtak, mivel táplálkoztak, hogyan öltözködtek, hogyan alakultak ki a modern tudományok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a témanap során. 

A Nemzeti Tehetségprogramban résztvevő diákok délelőtt makettek segítségével megismerkedhettek a magyar társadalmi rétegek különféle lakóházainak típusaival, bútorzataival. Betekintést kaptak az öltözködési szokásokba, ruharekonstrukciókat próbálhattak fel.

A délután során a korabeli gasztronómiájába mélyedhettek el. Milyen új élelmiszerek jelentek meg a korszakban, milyen háztartási edényeik voltak, mikor étkeztek az emberek? Végigkísérhették a kenyér és a kalács készítésének folyamatát. A kelesztett tésztákat kemencéjében sütötték meg.

Április 20. - Balassi Bálint és a vitézi virtus

Balassi Bálint a magyar nyelvű reneszánsz irodalom kiemelkedő klasszikusa. Nemesi családba született, a kor neves személyeivel állt rokonságban. Végvári katonaként, ötven lovas katona hadnagyaként szolgált Eger várában. 

A Nemzeti Tehetségprogramban résztvevő diákok délelőtt megismerkedhettek Balassi Bálint Egy katonaének című versével. A személyes tapasztalatokra épülő kordokumentáció hűen mutatja be a 16. századi katonaélet valóságát. 

A délután sor a végvári élet meghatározó szereplőinek figuráit egy ólomkatona öntő mester segítségével készíthették el a gyerekek. 

Május 4. - A török kori Eger 

Ezen a napon a gyermekek a török kori Eger mindennapjaival ismerkednek meg és oszmán-török kultúrába nyernek bepillantást. Az "Erdélyország arany almája- Élet a török kori Egerben" című foglalkozás után ellátogatunk a Valide Szultána Fürdőromhoz, majd pedig a minaretet tetejéről tekintjük meg a várost. A résztvevők a délután folyamán a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület tevékenysége által belekóstolhatnak a keleti világ ízeibe.

Május 18. - A tüzérség szerepe 

Ezen az alkalmon a gyerekek az ágyúk hadviselésben betöltött szerepével ismerkednek meg. A nap folyamán végig járjuk a vár ágyúit, átbeszéljük azok készítését, motívumvilágát, típusait. A délután folyamán egy gyakorlati foglalkozás keretében megismerkedhetnek a lőporral, alapvető tulajdonságaival és az ágyúk használatával, biztonságos, rendeltetésszerű töltésével, elsütésével.

Június 1. - Ágyúöntés 

A nap folyamán egy igazi kuriózummal várjuk a résztvevőket. Évszázadok óta először igazi ágyút öntenek az egri vár falain belül. Vajda László kovácsmester egy lármamozsarat önt bronzból a palotaudvaron. Ez idő alatt a vár egyik régésze a közelmúltban előkerült szenzációs leletről, egy századok óta a földben rejtőző török ostromágyúról tart ismeretterjesztő előadást. 

Június 15. – Színdarab próba

Az utolsó előtti alkalmunkon az elmúlt szombatokon megszerzett tudásra alapozva a résztvevő gyerekekkel együttesen formába öntünk egy rövid előadást. Játszunk, szöveget írunk, jelmezeket és díszletet készítünk, próbálunk.  

Június 22. Próba és előadás

A szakkörünk utolsó szombatja idén egybe esik a Múzeumok Éjszakájával. Ezt az alkalmat kihasználva a vár Palotaudvarán nagyközönség előtt is bemutatjuk az alkalmak ihlette színdarabot.  

A tehetséggondozó program a Nemzeti Tehetség Program nettó 3 500 000 Forintból valósul meg 2024. február 3 és 2024. június 22. között, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.