A szabadságharc leverését követő abszolutisztikus kormányzás idején Heves vármegye és Eger város lakossága többségében ellenzéki maradt. Az 1867-es kiegyezés évében, szeptember 8-án Eger város képviselőtestülete bizalmi nyilatkozatot küldött Kossuth Lajosnak, melyben reményét fejezte ki, miszerint „nemsokára jönni fog az idő, midőn Önt köztünk személyesen tisztelhetjük.” A kormány a nyilatkozat megsemmisítésére utasította a megyét. A megyei bizottmány azonban megtagadta azt, így az ellenálló megye élére kormánybiztost rendelt ki, a megye autonómiáját pedig felfüggesztette. Időközben azonban Kossuth az üdvözlő levelet megkapta, sőt értesült a levél körül lezajlott eseményekről is és válaszolt arra Eger város polgármesterének, Tavasy Antalnak. A levélben Kossuth sajnálkozását fejezi ki, hogy Eger városát annyi kellemetlenség érte a neki küldött bizalmi nyilatkozat miatt. Ugyanakkor biztosítja a polgármestert, hogy a képviselőtestület becses levele „bánatos lelkének” milyen jól esett és hálával fogadta.