- Gyűjtemény:
- Dobó István Vármúzeum, Történeti Dokumentációs gyűjtemény
- Leltári szám:
- 18/2014
- Leírás:
- Felirata alapján a Georgius Houfnaglius által 1617-ben megjelentetett rézmetszet, amelyet nyomás után színeztek. Rajzolója ismeretlen, azonban minden bizonnyal a helyszínen készítette vázlatát, amelyből Houfnagel dolgozott. A metszeten látható évszám alapján Eger 1588-ban látható állapotát mutatja. A metszet a Georg Braun és Abraham Hogenberg által szerkesztett A földkerekség városai című munkájának 6. kötetében jelent meg 1618-ban. Az első modern atlasznak számító kiadvány illusztrációi Dürer stílusában készültek. Az 1552-es ostrom után kezdődött meg a vár olasz rendszerű átépítése, amelyet előbb Ottavio Baldigara, majd Christophoro Stella építészek irányítottak. A metszet magyarázata szerint: „Felső-Magyarország legerősebb bástyája, amelyet a török gyakran hiába ostromolt. Végül III. Mohamed alatt elfoglalták Anno159”- ennek évszámát utólag pontosították 1596-ra. A betűjelekkel az egyes objektumokat jelölték: „A” jellel az őrtornyot, „B” jellel a fürdőt, „C” jellel az egykori város romjait és „D” jellel a mocsaras területet.
A metszetet felnagyítva a kutatók számos érdekes részletre bukkantak. Az ostrom előtt visszabontott székesegyházhoz tartozó tornyok, amelyek egyikén az 1588-as évszám szerepel, a Bakócz Tamás érsek idejéből ismert fürdőépület, vagy a Maklári kapu körüli palánkra szúrt török fejek csak az alapos szemlélő számára tűnnek fel. Ezek is megerősítik, hogy a metszeten valóban a vár török hódoltatás előtti, 16. század végi állapotát láthatjuk. A kutatás szerint az 1588. október 8-án lezajlott szikszói csatában résztvevő egri katonaság 110 török fejet és 30 zászlót zsákmányolt. Ennek bizonyítékaként láthatjuk a metszeten az elrettentésül a palánkra szúrt török fejeket. A török szokás nyomán elterjedt módon, egy török fejet 3 körmöci aranyforinttal jutalmaztak, amely akkor komoly összegnek számított. Az ábrázolás nézőpontja is pontosan visszakövethető: a mai Eger Hajdúhegy városrészének Radnóti és Tordai Ányos utcák kereszteződésének környékéről a várra tekintve készíthette a rajzoló.
- Mérete:
- Magasság: 36,8 cm
Szélesség: 47,8 cm
