(Kr. e. 6–5. század)
- Gyűjtemény:
- Dobó István Vármúzeum, Régészeti gyűjtemény
- Leltári számok:
- Ő.2017.2.398–475.
- Leírás:
- Aldebrő–Ilona-tábla lelőhely megelőző feltárása során egyetlen egy szkítakori, fagerendás szerkezetű, női szórthamvas halomsír került elő. Az eltemetett személy egy igen előkelő fejedelemnő lehetett, sírjának szerkezete és temetkezési rítusa alapján. A sír alakját és szerkezetét 3D modellek mutatják be. A sírba egy bronztükröt, különböző méretű, 5 db díszítetlen, bikónikus orsógombot, egy grafit vagy bitumenrögöt, összesen 62 db háromszög, négyzet alakú aranyvereteket, aranylemez töredékeket, 2 db bronzkarkötőt, 2 db elektronspirált, egy homokkőlapot, egy nyaklánchoz tartozó eltérő színű üvegpaszta, borostyán, horzsakő, elektron és arany gyöngyöket helyeztek. A sírmellékletek egy viseleti rekonstrukción is láthatók.
A szkítakori temetőkben a sírok nem messze fekszenek egymástól, hant nincs felettük. A sztyeppevidékhez hasonlóan az Alföldről is ismertek különálló halomsírok. Mezőkeresztes–Zöldhalompusztán és Tápiószentmártonban halomsírokból kerültek a napvilágra a nevezetes aranyszarvasok. Ugyancsak a sztyeppén feltárt szkíta temetkezésekhez hasonlítanak a Csanytelek–Újhalastón kiásott, fából ácsolt ládasírok s egy Cegléden feltárt, leletekben gazdag fa sírkamra. A Szkíta korban a Nap, az örök élet szimbólumaként helyeztek tükröket a sírokba. A tükörlapok anyaga általában bronz. A Kárpát-medencében előkerült, több, mint 2500 szkítakori sír mintegy 1,6 %-ban találtak tükröt. Heves-megyéből mostanáig csak Hatvan–Boldogról ismertünk szkítakori törött tükörleletet.
- A sír méretei:
- Hossza: 330 cm
Szélessége: 310 cm
Magassága: 110–205 cm
- Tájolás:
- K–Ny-i
- Gyűjtés helye,
ideje: - Aldebrő–Ilona-tábla, 2017. augusztus
- Gyűjtő:
- Gutay Mónika
