A Kárpát-medencében az 1. században letelepült szarmaták sírjai leletanyagukban eltérnek az utódok temetkezéseitől. Az első generációk sírjaiban nagyobb arányban találhatók meg az aranytárgyak. Ebben az időszakban még intenzív kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek a Kárpát-medencétől keletre fekvő területekkel, az ott élt népcsoportokkal, köztük a korábbi szálláshelyükön maradt szarmatákkal is. Az úgynevezett „aranyhorizont” tárgyi hagyatékára jellemzők a Fekete-tenger vidéki párhuzamokkal rendelkező aranyflitterek és aranygyöngyök, a Volga mentén is megjelent lunulák (félhold alakú csüngők) és a gyakran ékkőberakással díszített aranyfülbevalók.