VÁSÁROLJA MEG JEGYÉT
HU / EN

MÚZEUM OTTHONRA

ISMERJE MEG AZ EGRI VÁRAT

Története

Programok

Kiállítások

Iskoláknak

Az Egri Vár Vitézei

Esküvő az Egri várban

JátékVár Játszóház

Látnivalók

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

BLOG

„A víz szalad, de a kő marad” – A kőbe vésett felirat, amely látta az 1552-es ostromot. Oláh Miklós kőtáblája.

1548-at írunk. Az egri vár hat évig volt Perényi Miklós főúr kezén, aki a török veszedelmet felismerve erődítésekkel látta el az ágyútűzzel szemben elavult egykori püspökvárat. Ferdinánd magyar király Oláh Miklóst nevezi ki az egykor szebb napokat látott, s fénykorában az...

Boldog a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

„A boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, az Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptember...

Székelyudvarhelyig utazott a Schreiber- és Rigler-féle papírszínház a  Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

Július 17-től ismét vándorútra kelt a Dobó István Vármúzeum Schreiber- és Rigler-féle papírszínháza, az úti cél Udvarhelyszék központja, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeuma volt, ahol szeptember 24-ig látogatható a kiállítás. 

„Kossuth-bankók” a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében

1848–49 folyamán, Magyarországon önálló papírpénz-kibocsátásra került sor, mely pénzeket az utókor a „Kossuth-bankó” néven ismeri. Ebben az írásban, március 15. alkalmából, az 1848–49-es időszak pénzeinek történetét tekintjük át.

A Nyár és a Tél allegóriái

Valamennyi kultúra – ilyen-olyan módon és okból – szimbolikus kódokkal ruházta fel a nőket. Múzeumunk 1976-ban vásárolt meg egri tulajdonosától egy 19. századi magyar festő által készített biedermeier párképet, melyek első látásra fiatal, bájos, naiv női portréknak...

HÁROM ÉS FÉL NAP

Petőfi Sándor 1844 februári látogatása Egerben

Borotválós asszonyfarsang pampuskával

Jellegzetes formája a farsangi télűző falufeljáró menetnek a parádsasvári borotválós asszonyfarsang. A férfiaknak öltözött asszonyokból álló maskarás menet végigjárta a falu utcáit - az üveggyár részlegeit - és jelképesen megborotválták a férfiakat, fizetségként...

A palota udvar titkai

Hogyan zajlik egy városi feltárás a belváros szívében?

Lovassír, kelta érmék, urnák, pattintott kövek

Beszámoló a nagygombosi többkorszakos ásatásról.

A májfa, májusi kosár szerelmi ajándékozása

A májfa, májusfa felállítása és a májusi kosár ajándékozása május elsején, május első vasárnapján és pünkösd napján is szokásban volt. A szokás a régi termékenységvarázsló zöldághordásban gyökerezik.

A TERMÉSZET VARÁZSA

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor a modern ember egyfajta morális késztetést érezve elgondolkodik a létét meghatározó nagy egészről, amit legegyszerűbben természetnek szoktunk nevezni.

Szarmata kori falu Tarnaszentmiklós határában

Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai Gutay...

Fényesebb a láncnál a kard… Mesterházy István díszpallosa

Ahogyan nemzeti emlékezetünk egyik meghatározó eleme az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, úgy a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében is különleges helyet foglalnak el történelmünk e kiemelkedő jelentőségű eseményéhez kapcsolódó relikviák.

Lepra az Árpád-kori Abasáron

Abasár északnyugati részén, Pétermály (Peterma) lelőhelyen 2014-ben 64 Árpád-kori templom körüli temetőhöz tartozó sírt tártak fel a Dobó István Vármúzeum munkatársai. Az embertani vizsgálatok során megfigyelték a 41. sírban eltemetett, 40–60 év közötti férfi, illetve...

Vízkereszt - Vízszentelés, házszentelés, háromkirályok napján

Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. A 4. században az alexandriai keresztény közösségek Jézus megkeresztelkedésének, messiásként való fellépésének napját tisztelték benne, innen a vízkereszt elnevezés. Ekkor emlékezett meg az...

Régészeti kutatás Szilvásvárad-Lovaspálya lelőhelyen

Szilvásvárad délkeleti részén, a Szalajka-patak völgyszakaszán, ahol a patak a hegyből leszaladva, kissé lelassul, a völgy kiszélesedik, a hosszú évezredek folyamán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepülésre. A terület hegyvidéki jellege miatt kevés a nagyobb település...

Az egri szüret

Az egri borvidéken a szüret kezdő időpontja hagyományosan Szent Mihály napjához (szeptember 29.) kötődött, ám a munka megkezdéséhez a földesúr, azaz a káptalan és püspökség, illetve a városi tanács határozatára volt szükség.

Az egri Fájdalmas búcsú

A Szervita templom búcsúja a Fájdalmas vagy Servita búcsú, Eger városának legnagyobb búcsúja, amit szeptember harmadik vasárnapján, Fájdalmas Anya ünnepén tartanak. A búcsúhoz kapcsolódó tárgyakról, a fogadalmi adományról a viaszofferről és a címeres mézesbáb mintafáról szól blogbejegyzésünk.

E JELBEN GYŐZNI FOGSZ!

Az év legrövidebb éjszakája, a nyári napforduló a legtöbb kultúrában a Nap, a fény diadalának ünnepe volt. A fény és a sötétség küzdelmének pogány mítosza a keresztény szellemiségre is hatott, így ez a nap Keresztelő Szent János ünnepe lett.

Május 1. – A munka ünnepe

Május 1. – A munka ünnepe – korábbi szóhasználattal a munkások ünnepe. A legtöbb országban így hazánkban is hivatalos állami szabadnap, amelyen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok eléréséről emlékezünk meg.
További blogbejegyzések