Egerben az évszázadok során számos mesterember talált otthonra, s nemzedékeken keresztül űzték a kemény munkával tanult, apáról fiúra szálló mesterségeket. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményei megannyi mesterremeket őriznek, és a múzeum gondosan ápolja a szorgos iparosok emlékét. Érdekesség, hogy nem csak az egriekét, hanem kitekintést adunk más Heves megyei városra is.
Egy-egy mester életútja például szolgál, az elkészült tárgyak pedig számos történetet mesélnek el. Múzeumpedagógiai foglalkozásainkon az érdeklődők megismerhetik ezeket...
Látványos animációk a "Lőporfüst-kövek között" című kiállításból. A kisfilmek bemutatják az Egri vár és a várban látható középkori katedrális építésének történetét, az egri püspökvár életét, majd megismerhetjük, hogyan alakult át az Egri vár végvárrá és miként készültek a török seregek ostromára.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a digitális tartalmak létrehozására, a virtuális térben való megjelenésre. Modern korunk változó kihívásai mellett az elmúlt év járvánnyal terhelt, a múzeumok kapuit zárva tartó időszaka még inkább felerősítette az igényt a világhálón történő sokszínű megjelenésre. A virtuális kiállítások természetesen nem pótolják a személyes tapasztalat nyújtotta élményeket, a jelenlét impresszióját, mégis lehetőséget biztosítanak arra, hogy helytől és időtől függetlenül betekintést nyerjenek múzeumunk világába.
A Dobó István Vármúzeum műtárgyait hat nagy gyűjteményben őrizzük (történeti, régészeti, művészettörténeti és iparművészeti, valamit néprajzi és irodalomtörténeti gyűjtemény). Nyilvántartásuk, leltárba vételük az új kor vívmányaként digitális formában is megtörténik, melyhez a Qulto - Huntéka nyilvántartási rendszert használjuk. Az itt tárolt adatok internetes közzétételére az Opac3 online gyűjteményi adatbázis szolgál, ahová a muzeológusok jóváhagyásával és az általuk elkészített publikus leírásokkal kiegészítve kerülhetnek...
1548-at írunk. Az egri vár hat évig volt Perényi Miklós főúr kezén, aki a török veszedelmet felismerve erődítésekkel látta el az ágyútűzzel szemben elavult egykori püspökvárat. Ferdinánd magyar király Oláh Miklóst nevezi ki az egykor szebb napokat látott, s fénykorában az...
„A boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, az Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptember...
Július 17-től ismét vándorútra kelt a Dobó István Vármúzeum Schreiber- és Rigler-féle papírszínháza, az úti cél Udvarhelyszék központja, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeuma volt, ahol szeptember 24-ig látogatható a kiállítás.
1848–49 folyamán, Magyarországon önálló papírpénz-kibocsátásra került sor, mely pénzeket az utókor a „Kossuth-bankó” néven ismeri. Ebben az írásban, március 15. alkalmából, az 1848–49-es időszak pénzeinek történetét tekintjük át.
Valamennyi kultúra – ilyen-olyan módon és okból – szimbolikus kódokkal ruházta fel a nőket. Múzeumunk 1976-ban vásárolt meg egri tulajdonosától egy 19. századi magyar festő által készített biedermeier párképet, melyek első látásra fiatal, bájos, naiv női portréknak...
Jellegzetes formája a farsangi télűző falufeljáró menetnek a parádsasvári borotválós asszonyfarsang. A férfiaknak öltözött asszonyokból álló maskarás menet végigjárta a falu utcáit - az üveggyár részlegeit - és jelképesen megborotválták a férfiakat, fizetségként...
A májfa, májusfa felállítása és a májusi kosár ajándékozása május elsején, május első vasárnapján és pünkösd napján is szokásban volt. A szokás a régi termékenységvarázsló zöldághordásban gyökerezik.
Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor a modern ember egyfajta morális késztetést érezve elgondolkodik a létét meghatározó nagy egészről, amit legegyszerűbben természetnek szoktunk nevezni.
Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai Gutay...
Ahogyan nemzeti emlékezetünk egyik meghatározó eleme az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, úgy a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében is különleges helyet foglalnak el történelmünk e kiemelkedő jelentőségű eseményéhez kapcsolódó relikviák.
Abasár északnyugati részén, Pétermály (Peterma) lelőhelyen 2014-ben 64 Árpád-kori templom körüli temetőhöz tartozó sírt tártak fel a Dobó István Vármúzeum munkatársai. Az embertani vizsgálatok során megfigyelték a 41. sírban eltemetett, 40–60 év közötti férfi, illetve...
Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. A 4. században az alexandriai keresztény közösségek Jézus megkeresztelkedésének, messiásként való fellépésének napját tisztelték benne, innen a vízkereszt elnevezés. Ekkor emlékezett meg az...
Szilvásvárad délkeleti részén, a Szalajka-patak völgyszakaszán, ahol a patak a hegyből leszaladva, kissé lelassul, a völgy kiszélesedik, a hosszú évezredek folyamán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepülésre. A terület hegyvidéki jellege miatt kevés a nagyobb település...
Az egri borvidéken a szüret kezdő időpontja hagyományosan Szent Mihály napjához (szeptember 29.) kötődött, ám a munka megkezdéséhez a földesúr, azaz a káptalan és püspökség, illetve a városi tanács határozatára volt szükség.
A Szervita templom búcsúja a Fájdalmas vagy Servita búcsú, Eger városának legnagyobb búcsúja, amit szeptember harmadik vasárnapján, Fájdalmas Anya ünnepén tartanak. A búcsúhoz kapcsolódó tárgyakról, a fogadalmi adományról a viaszofferről és a címeres mézesbáb mintafáról szól blogbejegyzésünk.
Az év legrövidebb éjszakája, a nyári napforduló a legtöbb kultúrában a Nap, a fény diadalának ünnepe volt. A fény és a sötétség küzdelmének pogány mítosza a keresztény szellemiségre is hatott, így ez a nap Keresztelő Szent János ünnepe lett.
Május 1. – A munka ünnepe – korábbi szóhasználattal a munkások ünnepe. A legtöbb országban így hazánkban is hivatalos állami szabadnap, amelyen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok eléréséről emlékezünk meg.
Ez az oldal cookie-kat ("süti") használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
ADATVÉDELMI ÁTTEKINTÉS
Ez az oldal cookie-kat ("süti") használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges "sütik" elengedhetetlenek a weboldal helyes működéséhez. Ebben a kategóriában csak olyan "sütik" vannak, melyek az alap funkciókat és egyes esetekben az Ön biztonságát garantálják. Ezek a "sütik" semmilyen személyes adatot nem tartalmaznak.
Nem feltétlen Szükséges
Az olyan "sütik", melyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez és céljuk a felhasználói adatok gyűjtése analitikán, reklámokon és egyéb beágyazott tartalmakon keresztül a "nem szükséges" kategóriába tartoznak. Alapvetően ezen "sütik" használatához a felhasználó beleegyezése kell.