ÉRDEKESSÉGEK

Török ostromágyúk Torták Gárdonyi születésnapján Kivirágzott Kazinczy körtefája

Török ostromágyúk

Török ostromágyú, melynek mintája az isztambuli Top Kapi Szerájban található. 1552-ben és 1596-ban is ehhez hasonló ágyúkkal lőhették a török topcsik Eger vára falait. Az ágyútalp színe utal a próféta szent színére. Az ilyen típusú ágyúk 30-40 fontos (15-20 kg-os) ágyúgolyókat lőhettek a falakra. Az ágyú rekonstrukciójának elkészítése a Török-Magyar Baráti Társaság két tagjának, Sós Tamásnak és Péterváry Istvánnak köszönhető.

Torták Gárdonyi születésnapján

Gárdonyi Géza 147. születésnapján (2010. augusztus 3.) rendezett kerti partin két különleges torta készült. Az egyiken Gárdonyi otthona, míg a másik tortán egy emlékbélyeg képe látható.(Egy 1963-as, úgynevezett Gárdonyi első napi boríték, alkalmi bélyegzéssel.) Az eredeti, emlékbélyeggel ellátott borítékot Ifj. Kovács Géza, a tiszadadai Közösségi Ház vezetője, önkormányzati képviselő ajándékozta a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum számára.

Kivirágzott Kazinczy Ferenc egri körtefája

2009. május 21-én az Egri Várban a Kazinczy Emléktúra diákjai körtefát ültettek a magyar irodalom és a magyar nyelv óriásának. Hála a múzeum műszaki személyzetének, akik gondosan ápolták a csemetét, a körtefa gyökeret vert, megállapodott, s 2010. tavaszán virágba borult, így is hirdetve, hogy Eger tovább őrzi a magyar nyelvújítás vezéralakjának emlékét.

A körtefa 2012-ben.

Az ön böngészője nem alkalmas az oldal megfelelő megjelenítésére.
Erre a linkre kattintva frissítheti a jelenlegi verziót,

Webmester ajánlata:

Töltsön le Mozilla Firefox böngészőt.

Ablak bezárása
Kérjük, támogassa munkánkat adója 1 %-ának felajánlásával! Eger Vára Barátainak Köre 19923961-1-10

DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.

Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.